Nagyon tisztelem és méltányolom azokat a férfiakat, akik szeretnek puncit nyalni, mert sajnos nem sokan vagytok, legalábbis azok akik értik is a dolgukat ezen a téren. És nem én vagyok az egyetlen nő, aki ezt állítja. Szóval ez a kis útmutató biztosan hasznára válhat a férfitársadalom képviselőinek. Amikor egy nő talál egy olyan férfit, aki jól bánik a nyelvével puncitéren, az kincset talált és nem is fogja kiengedni a kezei, vagy inkább combjai, közül egyhamar. Mivel ritka az ilyen, és ezt a nők nagyrésze tudja. Sőt, jobban teszi, ha még a barátnőinek sem beszél róla, mert könnyen válhat szeretője a város legnépszerűbb hapsijává. Általában a férfiak nagyrésze egészen kielégítően kefél, de amelyik még puncit is jól tud nyalni, az főnyeremény. A legtöbb nő kissé szégyenlős a testével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a világ leggyönyörűbb nőjével bújsz is ágyba, ő aggódni fog, hogy vajon tetszik-e neked a teste. Hiába, mi nők is hiúk vagyunk, mégha annyira nem is mint a férfiak. Tehát első, hogy dicsérd meg, milyen gyönyörű, mondd el neki, testének melyik részét szereted legjobban, szóval beszélj neki bármiről, amitől bizalmába fogad téged, a lábai közé enged és feltárja előtted egyik legrejtettebb testrészét, a punciját… Tovább a teljes cikkre
Author Archive
Az orvosilag indokolt esetekben finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a PIP (Poly Implant Prothese) mellimplantátumok cseréjét – közölte az egészségügyi államtitkárság pénteken az MTI-vel. A közleményben felidézték: az elmúlt hetekben ismét nagy vihart kavartak azok a nemzetközi hírek, amelyek a francia cég által gyártott PIP mellimplantátumról szóltak. Magyarországon ezek 2001 és 2010 között voltak forgalomban, ez idő alatt 9482 ilyet adtak el, vagyis 4000-4500 páciens lehet érintett – írta az államtitkárság… A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Miért nem dugod meg az asszonyt? Ha szexuálisan kielégületlen, akkor elkezd járni az agya: Több mint tíz éve élek együtt a férjemmel. Jól kijövünk, de szexuális életünk már egyáltalán nincs. Nekem ez hiányzik, de bármit csinálok, nem tudom rávenni a férjemet arra, hogy megkívánjon. Arra gondoltam, jót tenne a házasságunknak, ha megcsalnám… A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható

Persze nem mindenkit hoz ez lázba, erőltetni vétek. A tapasznyalatom szerint egy ízig-vérig meleg lányka nem nagyon szeret plusz kellékeket az ágyba, elég a száj, a nyelv és az ujjak. Csak jól összehangolt munka kell hozzá, és fantázia. Ha az ujjak elég méretesek, tényleg lehet velük elég sok mindent kezdeni.
Ha felcsatolhatót akarsz vásárolni, az Intim Center sexshopban van a legnagyobb választék. A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Eszméletre tértem. Kinyitottam a szemem és ott magaslott fölöttem. Hajnal lehetett, még sötét. Csak tornyosult ott, mozdulatlanul. Megkérdeztem, mit akar még? Már arra sem emlékszem, mit válaszolt.
Az érzés maradt meg bennem, amint a következő pillanatban megragadja a torkom és fojtogat. Minden erejével szorít, hogy érzem: ez az ember bármire képes, ha ellenállok, nem biztos, hogy túlélem. Másfél éve történt. A férfi addig nagyon jó barátja volt. Az interneten ismerkedtek meg, akkor még úgy gondolta a lány, bármi is lehet belőle. Aztán többször találkoztak. Sokszor. A férfi kedves volt, rendkívül figyelmes, bár az asszony már tudta és mondta is: nem akar mást, csak barátságot. Aztán jött az az este.
- Elment aludni, rövidesen én is, külön-külön szobába. Aztán egyszer csak ott állt. Aztán egyre közönségesebben üvöltött. A legtrágárabb dolgokat. Megragadta a karom, majd a nyakam. Kiabáltam, persze senki sem hallhatta, erre csak jobban szorított. Kiabálta, hogy vegyem le a nadrágom, hogy tegyem szét a lábam. Már ellenkezni is veszélyes lett volna. Belém hatolt. Aztán csinált más dolgoat is, és nekem is kellett csinálni… A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Zita nem csak nyaralni jött haza Dubaiból, ahová a férjével költözött, hanem végleg hazaköltözött. A csinos táncosnő elárulta, mit szólt a férje, amikor megtudta, hogy a feleségével ezentúl távkapcsolatban élnek majd, és hogy ez milyen hatással volt a házasságukra.
Ez már több mint szexbotrány! Nemcsak a bulvárhírek közt kapott helyet a minap, hogy egy szállodai szobalány elleni nemi erőszak miatt került börtönbe és kényszerült lemondásra Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nagy hatalmú vezérigazgatója. Az eset arra is figyelmeztet, hogy sosem szabadna szőnyeg alá söpörni a szexuális zaklatás problémáját.
Napok óta arról harsognak a lapok, hogy mi történt egy New York-i szállodai szoba zárt ajtaja mögött egy dúsgazdag, 62 éves férfi, a nemzetközi pénzvilág egyik hatalmassága és egy szobalányként dolgozó, 32 éves, guineai bevándorló nő között. Bármily hihetetlen, egy szexuális erőszak következményei mélypontra küldték az euró árfolyamát is. A Strauss-Kahn-eset tanulságai túlmutatnak a szenzáción. Vajon mi visz rá egy befolyásos, dúsgazdag férfit, hogy erőszakkal szerezzen szexet magának? S vajon szükségszerű-e, hogy a férfiak és a nők úgy álljanak egymással szemben, mint zaklatók és alávetettek? – minderről rendhagyó módon egy férfit kérdeztünk. Szil Pétert, a Stop Férfierőszak Projekt vezetőjét Spanyolországban kaptuk telefonvégre.
– Számos tévhittel szembesülünk, ha a szexuális zaklatás okát keressük. Ilyen téves magyarázat például, hogy azoknak a férfiaknak, akik erőszakos cselekedetre ragadtatják magukat, lelki problémájuk van, netán magányosak és máshogy nem jutnak nőhöz, esetleg képtelenek beilleszkedni a társadalomba – magyarázza a pszichoterapeuta. Ezek a mentegető indokok már azért sem igazak, mert az erőszakoskodók és bántalmazók sokszor sikeres, remekül érvényesülő, sőt elbűvölő emberek. Egyszerűen azért engedik meg maguknak a brutális viselkedést, mert megtehetik, s mert ez számukra kifizetődő. – A szexről sajátosan vélekedik az úgynevezett „férfikultúra”. Sokan úgy gondolják, a férfiaknak joguk van arra, hogy a lehető leggyorsabban, jóformán bárhol és bárkivel kielégítsék nemi vágyaikat. Mint ahogy úgy hiszik, joguk van elvárni azt is a nejüktől, tegye eléjük az ételt.
A szexualitás számos kultúrában összefonódik az erőszakkal, a hódítással. A fallosz például mint fegyver jelenik meg egyes ábrázolásokon. Sokszor az egyház megtámogatja ezt a férfiközpontú világképet: az asszonytól elvárják, teljesítse „házastársi kötelességét”. Aki azonosul a macsó felfogással, az képtelen egyenjogú kapcsolatokra. Az ilyen ember számára a szexualitás nem más, mint a hatalom fitogtatása. Minél befolyásosabb valaki, annál inkább azt gondolhatja, hogy neki már mindent szabad, s ő bármit megúszhat büntetés nélkül – magyarázza Szil Péter. A Stop Férfierőszak Projekt ezért tartja fontosnak, hogy hathatós törvények szorítsák vissza az erőszakot.
Az említett DSK-ügy azért is tanulságos, mert a világraszóló botrány éppen az USA-ban robbant ki. Ott ugyanis példás szigorral büntetik a szexuális zaklatást, illetve erőszakot. Számos országban – például hazánkban – ez nem bevett dolog, ezért az áldozatok inkább hallgatnak, és a nyilvánosságra került ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Becslések szerint a nők fele, háromnegyede szenvedi el a zaklatás valamilyen formáját. Ki a bizalmaskodó főnöktől, ki a tömött villamosan taperoló utastárstól, ki az utcán a beszólongató és füttykoncertet adó építőmunkásoktól.
Néhány éve még a spanyol nők is némán tűrtek, a zaklatást elszenvedőknek csupán negyede mert beszélni a sérelméről. Az utóbbi öt-hat évben változott a szemlélet Spanyolországban, tudjuk meg Szil Pétertől, aki az év egy részében az Ibériai-félszigeten él. Megteremtették a nemek egyenlőségének törvényi kereteit, és a kormány pénzt is rendelt hozzá, hogy átalakuljon a macsó felfogás. A madridi repülőtéren például óriásplakátok biztatják a nőket, hogy ne tűrjék a megalázást.
Magyarországon viszont siralmas a helyzet, a zaklatásnak és a családon belüli erőszaknak nem szabnak gátat a törvények, vélik a Stop Férfierőszak indítói. A projekt tagjai többek közt hívható telefonvonal és kiadványok segítségével próbálják rávenni férfitársaikat a változásra. A megalázás alatt nemcsak a családon belül elcsattant pofonokat és a munkahelyi molesztálást értik, a pornográfiának és prostitúciónak is hadat üzentek.
– Akadnak, akik váltig állítják, a tesztoszteron, azaz a nemi hormon az oka, hogy a férfiak hajlanak az erőszakra, és emiatt gyilkosságot is gyakrabban követnek el. Eszerint a biológia diktálna, s az olyan „alfahímeket”, mint amilyen az IMF-vezér is volt, ilyennek kellene elfogadni és kész. Nem hiszek a tesztoszteronmítoszban. Ha igaz lenne, akkor sem jelentheti azt, hogy bárkit felmentsünk a bűne alól – mondja Szil Péter. – Azért váltunk emberré, hogy a férfiak ne alfahímek legyenek, a nők pedig ne pusztán nőstények, akik még a testükkel sem rendelkezhetnek szabadon.
Plakátmacák – Hogy mi számít zaklatásnak, az országonként eltérő, akad, ahol már a szőke nős viccek kicsapják a biztosítékot. Az USA-ban megesett, hogy egy professzor asszony azért perelte kollégáját, mert Goya Meztelen Maya című festményének nyomatát tette a falra; ezt pedig megalázónak érezte a tudós hölgy. Más munkahelyeken viszont bevett, hogy a főnök megpaskolja beosztottja fenekét, és ezt illik eltűrni. Mit lehet tenni az urak túlkapásai ellen? Egy közismert eset szerint egy munkahelyen a fiúk meztelen nős képeket aggattak ki, és lekicsinylően összehasonlították a kolléganőket a modellekkel. A jogvédők ellentámadásra biztatták a szebbik nemet. A lányok tehát merész férfiaktokkal tapétázták ki a falat. Mire a fiúk visszavonulót fújtak: másnapra az összes képet eltüntették.
Bűnös viszonyok – Móse Kacav volt izraeli elnököt és egyben 5 gyerekes családapát nemi erőszak és zaklatás miatt ítélték 7 év börtönre, s emiatt kényszerült lemondani korábban posztjáról is.
Bill Clinton volt amerikai elnököt volt kolléganője, Paula Jones jelentette fel zaklatás miatt. Bár az affért nem sikerült bizonyítani, emiatt robbant ki a Monica Lewinsky-ügy. A csinos gyakornoknőjével folytatott pikáns viszonyt váltig tagadta az elnök, de végül lebukott. A kaland ugyanakkor használt a népszerűségének.
Liza Minnellit a sofőrje vádolta meg azzal, hogy megalázta, ütötte-verte, mi több, szexre kényszerítette. A családos férfi nem tűrte tovább a korosodó művésznő tombolását. Végül peren kívül egyezett meg volt munkaadójával, s jelentős összeget kapott fájdalomdíjul. Forrás: Szabadföld.hu, Palágyi Edit
Olyan nincs, hogy valaki nem szereti a szexet. Talán csak arról lehet szó, hogy rosszak a tapasztalatai, nem megfelelő partnere van, és inkább nem él házas életet. Egy egészséges felnőtt embernek szüksége van testének kényeztetésére, a szexuális kielégülésre.
Ha párkapcsolatban élünk, akkor ez természetes, de mi van akkor, ha egyedül vagyunk, és ráadásul nők is? Egy férfi könnyebben megoldja ezt a problémát. Úgy tudom, hogy a pár nélkül élő férfiak pár napot bírnak csak ki magömlés nélkül. Egyébként ennek egészségügyi szempontból is nagy jelentősége van, hiszen prosztatához és hererákhoz vezethet, ha nem ürítik a spermákat. Egy férfi elővesz egy pornóújságot, vagy megnéz egy filmet, és segítségül hívja a házi módszert, s kielégül.
Természetesen könnyen találnak egy hölgyet is, aki némi készpénzért minden óhajukat teljesíti. Sőt, olyan nőkkel is megismerkedhetnek, akik még ellenszolgáltatást sem kérnek. Egy kis udvarlás, bókolás, szép szavak, s előbb-utóbb megdönthető állapotba kerül anő. A férfiak csekély hányada zárkózik el az egyéjszakás kalandok elől.
A nőknek kicsit nehezebb a helyzetük, de nem annyira reménytelen, mint néhány évszázaddal, avagy pár évtizeddel előtte. A szexuális forradalom elhozta a nők számára az egyenjogúságot a szex terén is. Tehát egy nő is bátran kezdeményezhet, joga van ahhoz, hogy szeresse a szexet.
Azonban mégis bennünk él a konzervativizmus, vagyis kezdeményezzen a férfi. Nem annyira megszokott dolog még az, hogy egy nő egy bárban odamegy a férfiakhoz, és meginvitálja valamelyiket a hálószobájába. Persze a delírium tremens közeli állapotban könnyebben előfordulhat.
A nők a kezdeményezés helyett a sóvárgást választják. Brigitte Jones-hoz hasonlóan inkább egy üveg bor mellett keseregnek, és sajnálják magukat, közben jó mélyre gyömöszölik a szexuális vágyaikat. Nagyon ritka az a nő, aki egy ismeretlen férfinak bemeri vallani, hogy teljesen ki van éhezve szexuálisan. Inkább kínozzák magukat. A lovagokat próbára teszik, mielőtt odaadnák magukat, csak azt felejtik el, hogy ma már ritkán teremnek lovagok.
A másik véglet, amikor a hölgy nem rendelkezik annyi önbizalommal, hogy bízzon saját vonz- és csáberejében. Nem meri elhinni, hogy az a férfi vár rá és mindent megtesz azért, hogy megkaphassa. Ezért felveszik a skalpvadász nők szerepét, akik számára a szex sport, érzelmek nélkül, csupán csak az aktusért.
Természetesen a szexipar kitermelte a segítő eszközöket, de ezek csak szűk(?) körben ismertek és használatosak.
Azt tanácsolom a hölgyeknek, akik savanyodnak a testi kapcsolat hiányában, ne válogassanak annyira. Ismerkedjenek, lépjenek, segítsenek magukon! Ma már nincsenek fehér lovon járó hercegek, ha akad is egy-kettő, azok sem valószínű, hogy becsöngetnek az otthon csücsülő, szexuálisan kielégítetlen amazonokhoz.
Mi nők, egyébként is úgy vagyunk összerakva, hogy az aktusnál sokkal fontosabb a kedvesség, a figyelmesség, a szeretgetés, vagyis az érzelmek. S ezt nagyon sokan képesek megadni számunkra.
Nem kell a nagy Ő-ről álmodozni, nem kell rózsaszín babaálmokat szövögetni, helyette élni kell, s esélyt kell adni magunknak, no meg az irántunk érdeklődőknek.
24 évesen, végezve az egyetemmel, végre eldöntöttem, elköltözök a szülői fészekből. Széles ismerettségi köröm által hamar találtam egy kisebb lakást Budapest egyik eldugott szegletébe. Az épületről folyamatosan omlott a vakolat s a múlt századbeli lift nem működött, de ezek kivételével egész jó kis hely volt. Zárkózott természetű vagyok, minden új közösségbe elég nehezen tudtam beilleszkedni, de a fiúval a szomszédből elég hamar jóba lettem. Daninak hívják, 28 éves s a közeli motorboltban dolgozik. Beköltözésem első napján, szó szerint belefutottam;
- Jaj, ne haragudj – kezdtem mentegetőzni
- Ó, új lakó? – kérdezte szelíden – Dani vagyok
- Léna – válaszoltam
- Esetleg nem kell segítség? – s rápillant a kezembe lévő nagy, barna dobozokra, melyben az íróasztalom összes tartalmát raktam
- Háát… – gondolkoztam – Azthiszem jó lenne két segítő kéz
- Rendben – bólintott rá rögtön Dani
Nagyon aranyos – gondoltam magamban. Sőt. Több mint aranyos. Szexi. Ahogy pakoltunk, őt vizslattam végig. Barna, rövid haj, csillogó barna szempár, széles, izmos váll, s póló alatt feszülő felsőtest. Feneke feszes, s amennyire a farmer szabása láttatta, férfiasságban sincs hiánya. Egy szóval tetszett. Méghozzá nagyon.
Ahogy múltak a hetek, s ahogy lakásom egyre kezdett otthonosabbá válni, úgy egyre jobban összemelegedtünk Danival. Megmutatta, hol lehet legolcsóbban vásárolni, elmondta az összes olyan busz s egyéb tömegközlekedési eszköz számát s indulási idejét, aminek hasznát vehetem, s persze ezalatt egyre többet tudtam meg róla is. Szülei valahol az Alföldön, egy kisebb falucskában laknak, s minden pénzüket arra költötték, hogy fiuk a nagyvárosban találjon valamit. Épp most végez egy levelező tanfolyamot fotózásból, ami már egészen gyermekkorától végigkísérte életét. Ha már valahogy szóbakerül a fényképezés, gesztenyebarna szemei felcsillannak s izgalommal a hangjában kezd el róla magyarázni.
Kapcsolatunk teljesen barátinak volt betudható, egészen egy péntek estéig, mikor ugyanis nem várt fordulat következett be.
Áprilist írtunk, mely a szeszélyes időjárásról híres. Ez a pénteki nap se volt különb. Épp, hogy hazaértem a városból, rögtön rázendített az eső. Szürke felhők vastag takarója vonta be az eget, s ahogy egyre sötétedett, úgy vált a szél s az esőzés egyre hevesebbé. Este, hét óra tájt már az első villámok is átcikáztak az égen, s utánuk következtek a hatalmas dörrenések. Remegés fogott el. Kiskoromtól kezdve gyűlöltem a vihart.
Próbáltam felülkerekedni félelmemen, hisz mégiscsak már felnőtt, érett nő vagyok, de amint az áram is elment, teljes pánik fogott el. Két mennydörgés közötti síri csendben saját szívdobogásom töltötte be a kicsiny lakást, s minden egyes dördülésnél úgy éreztem, mentem kiszakad a szívem az üregéből. Nem tudtam mást tenni, inkább felvettem a szőrös mamuszomat, kiléptem a kihalt, sötét lépcsőházba, s bekopogtam Danihoz. Matatást s kulccsörgést hallottam a másik oldalról, míg végül Dani ajtót nyitott egy égő gyertyával a kezében.
- Hát szia – köszönt vidáman – Félsz,mi?
- Hát… – kezdtem kicsit megszeppenve – Eléggé
- Gyere be – invitált be
Beléptem a meleg lakásba. Egyedül a gyertyafény volt az, ami megvilágitott mindent. Ahogy körbenéztem, láttam, hogy férfi létére Dani igen rendmániás. Minden tökéletesen a helyén volt, sehol egy koszos zokni, egy levetett póló. Rend és tisztaság – ami a saját otthonomról nem volt elmondható.
- Gyere, ülj le – mutatott a kétszemélyes kanapéra
Mindketten leültünk, s Dani a gyertyát az asztalon található gyertyatartóba illesztette.
- Annyi mindent meséltem én már neked – kezdte – te is mondhatnál valamit magadról
Váratlanul ért a kérés. Nem igazán szoktam magamról mesélni az embereknek. A családi hátterem igen bonyolult, így inkább próbálom az ismerkedés eme szakaszát átlépni, de ahogy kipillantottam az ablakon, tudatosult bennem, hogy akár egész éjjel ittleszek, s így nem úszhatom meg a témát.
- Nem vagyok benne biztos.. ühm.. hogy hallani akarod a történetem – feleltem
- De, biztos – próbált meg bátorítani, s kezét a combomon heverő kezemre rakta. Érintésétől bizsergés áradt szét a testemen, s kirázott a hideg. Rápillantottam. Szeme élénken csillogott a gyertyafényben, s csak most realizálódott bennem, hogy éppenséggel póló nélkül ül mellettem. Hasizmának kockái teljesen kivehetőek voltak s roppantul elnyerte tetszésemet.
- Na?
- Hát jó – vettem egy nagy levegőt, s elkezdtem mesélni. Kezdtem ott, hogy a szüleimmel Sopron mellett éltünk egy családi házban. A tökéletes család idilljét sugároztuk. Két szülő, két gyermek, mivel volt egy hugom, Dana. Minden hónapban elmentünk túrázni, bejártuk a környékünket. A szüleim mindent megadtak nekünk, amire csak vágytunk, többek között mérhetetlen szeretet is. Aztán egy forró nyári napon megtörtént a tragédia. Kintvoltunk a nagyszülőknél, kiknek hatalmas telkük van. Én 13, a hugom pedig csak 6 éves volt, mikor megtörtént. Egész délelött kint voltunk a napon, de csak akkor vettük észre, hogy valami baj van, mikor ebédhez készülődve hivogatni kezdtük Danát.
- Dana! Dana! – anyuék éles hangja még azóta is a fejemben van. Ám válasz a hivogatásra nem jött. Ekkor egy különös érzés lett úrrá rajtam; valami baj történt. Anyuék engem a nagyszüleimmel hagytak, akik próbálták úgy feltüntetni a helyzetet, mintha minden rendben lenne, ám 13 évesen az ember nem olyan kicsi, hogy tudja, valójában mi is zajlik körülötte. Egész késő estig a hugomat keresték, de Dana sehol sem volt. Másnap telefonáltak a rendőrségre, akik különleges csapatokkal együtt jelentek meg, s átfésültek mindent, amit csak lehetett. Ám a hugomat nem találták meg.
A szüleim összeroppantak, s már semmi sem volt a régi. Véget értek a különböző kirándulások, a közös tanulások, s arra lettem figyelmes, hogy a szüleim egyre többet veszekednek. Én, aki valaha egy társasági ember voltam, akit mindenki kedvelt, magamba fordultam, s innentől kezdve épp csak pár barátom volt. Azóta se tudjuk, hogy mi történt Danával, s ha arra gondolok, hogy esetleg…
S ez az a pont, ahol mindig elsírom magam. Bár már 10 év eltelt az incidens óta, azóta se hagy nyugodni. Dana örökké fájó pont marad az életembe.
Ahogy könnyeim folyamatosan potyogtak, éreztem, hogy Dani lágyan átkarol, s a mellkasára húz. Ujjai lenszőke hajamat simogatták, s szívdobogásának ritmusára kezdtem megnyugodni.
- Nem tudtam, hogy ilyen fájó pontra érkeztünk – mondta sajnálóan – Bár én soha senkit nem vesztettem el a közvetlen közelemből, így nem tudom, milyen lehet, de soha senkinek nem kívánnám az ilyet
S ezután jött a csönd, melyet egy egy dörrenés zavart meg. Könnyeim elapadtak, s felpillantottam Danira. Ujjai hajamról az arcomra siklottak, s tekintetéből végtelen kedvesség áradt. A következő pillanatban pedig már puha ajkát éreztem a számon. Először csak finoman, később egyre több vággyal kezdett el csókolni. Egyik keze közben még mindig az arcomon pihent, ám a másik már a nyakamtól lefele a mellemig siklott. Újabb bizsergés járta át a testem s a bennem nyugvó vágy vulkánként tört ki.
Dani hirtelen karjaiba kapott, s bevitt a hálószobába, ahol lefektetett a franciaágyára s fölém került. Eközben kezei vadul simogatták testem összes szegletét, s éreztem, ahogy a tangám egyre nedvesedik. Ujjai már a pólóm szegleténél jártak, s pár mozdulattal később már a földön hevert valahol. Ám még mielőtt a melltartómat ki tudta volna kapcsolni, lenyomtam magam mellé, s én másztam rá.
- Ejha – nyögte meglepettségében
- Tetszik? – súgtam fülébe, miközbe ujjaim végigfutottak kidolgozott felsőtestén, s a nadrágját vette célba
- Még szép, hogy tetszik – súgta vissza, s karjaival magához szorított. Ölemben éreztem már az izgalomtól dagadó férfiasságát, s ereimet is egyre jobban átjárta a vágy, a kéj. Kívántam őt minden porcikámmal, ahogy nő csak kívánni tud egy férfit. Dani végül hamar kiszabadította melleimet a szoros melltartóból, s hamar a meredező bimbóimra értek ujjai. Ahogy hozzámért, önkéntelenül is felnyögtem, s éreztem, hogy nem sokáig bírom még nélküle. Ismét pozíciót cserélünk, s megint ő volt fent. Ujjai a melleimről lejjebb vándoroltak a nadrágomhoz, melyet óvatosan lehúzott, így szabaddá téve a nedvet ontó puncimat. Kívántam már az ujjait, de ahelyett, hogy ujjazni kezdett volna, inkább a belső combjaimra tért át. Lágyan simogatta őket, mitől remegés fogott el egymás után többször.
- Ne kínozz – nyögtem fülébe.
S Dani ezt parancsnak vette, hisz ujjai villámsebességgel átúsztak a nedves puncimig. Tövig nyomta belém két ujját, amitől ismét nagyot kellett nyögnöm. Először finoman, de végül egyre hevesebben kezdett ujjazni, s a csípőm önkéntelenül mozgott ujjával összhangban. Nekem se kellett sok bíztatás, hamar kiszabadítottam feszülő nadrágjából, s kezemet méretes farka köré fontam. Életembe nem fogtam még ennyire vastag, lüktető faszt, melynek gondolata újabb bizsergést idézett elő. Éreztem, ahogy folyik a kezemre az előváladék, ezzel megkönnyitve a dolgomat.
Végül, pár perc után Dani kihúzta ujjait, s helyette egy gyors mozdulattam belém nyomta magát. Sikítottam. Farka könnyen belémcsúszott, s csípője elkezdett mozogni. Isteni érzés volt, lélegzetvételem zihálássá vált, s éreztem, ahogy a melleimen végigfolynak az izzadságcseppek. Kezeim feszes fenekén pihentek, s egyre jobban nyomtam magamba. Soha életemben nem voltam ennyire felizgatva, s soha nem vágytam még valakire ennyire. Felhevült testünk folyamatos mozgásban volt, s éreztem Danin, hogy már neki se kell sok, ahogy nekem se. Közbe ujjai ismét mellbimbóimra tévedtek, s tudtam, hogy itt végem van. Hatalmas, kielégült sikítás tört fel a torkomból, amit elnyomott az ezzel együtt történi mennydörgés, s Dani elégedetten húzta ki nedves ölemből a csöpögő farkát.
Végül ott feküdtünk egymás mellett, teljes csöndben, s hallgattuk a kinti, tomboló vihart.
Ez is ugyanolyan reggel, mint a többi – gondoltam, miközben munkába készülődtem. Ma is késésben voltam, mint általában. Szaladnom kellett, hogy elérjem a vonatot. Már csukta volna be az ajtót, ám aki mögöttem jött, még fel akart férni. Én már a szerelvényen voltam, de akkora tömeg volt, hogy éppen csak befértem, mikor az utánam jövő egy határozott lökéssel beljebb nyomott, majd a szerelvény ajtaja nagy nehezen becsukódott.
Na, gondoltam, ha itt és most elájulnék a tömegtől, nem venné észre senki, mert még összeesni sincs elég hely.
Ezzel a tréfával elszórakoztam egy pillanatig. A szerelvény elindult, és én próbáltam elhelyezkedni, felvenni azt a testhelyzetet, amiben eltöltöm azt a néhány megállót, amíg a végállomásra érünk. Jobb kezemmel kerestem egy kapaszkodót, a ballal pedig magam elé húztam a táskámat, mert a hátam mögött valami mocorgást éreztem. Bár nem vagyok bizalmatlan, de hát az ember pénztárcája ugye jobb ha a közelben van. A mocorgás azonban nem szűnt meg. Kis idő alatt rájöttem, hogy egy tapizó áll mögöttem. Gondolkoztam mit is csinálhatnék, de beláttam hogy semmit. Olyan szűken vagyunk, hogy ha akarna sem tudna arrébb menni, viszont én sem. Hát megadtam magam, jöjjön aminek jönnie kell. Elkezdtem figyelni rá, hogy mit csinál. Ügyesen állt be mögém. Nem tudom véletlenül a nagy futásban, vagy kidolgozott terv szerint, de mindkét oldalon hozzáért a fenekemhez. Lassan megmozdította a kezét, és simogatni kezdte a popómat.
Mindent pontosan éreztem, mert május révén vékony miniszoknya volt rajtam. Óvatosan kezdett simogatni, azután amikor megmozdultam, abba hagyta. Úgy látszik, várta, hogy elkezdek-e sikítozni, vagy sem. Hát nem kezdtem, úgyis össze vagyunk zárva, és hátha még jó is lesz. Kis idő múlva újra megmozdult a keze. Közben rájöttem, hogy a másik oldalon meg a testét nyomja a fenekemhez. Hát elég izgalmas egy helyzet. Ahogy simogatott, azt vettem észre, hogy nem is rossz érzés.
Elkezdett izgatni a gondolat. Mégis egy zsúfolt vonaton vagyok, és mögöttem áll egy vadidegen, aki simogatja a fenekemet. Kezdett tetszeni a dolog, elkezdett bizseregni a puncim, és próbáltam észrevétlenül mozdulni is, hogy rásegítsek a simogatásra. Ettől hirtelen minden mozdulata megállt, várta a reakciómat. Kis szünet után megint megmozdult a keze, és óvatosan, mintha csak a szerelvény mozgása okozná, simogatta ismét a fenekemet. Mivel nem zavart, sőt egy kicsit jól is esett, nem csináltam semmit. Ez így ment egy darabig, amikor azt éreztem, hogy emberem felbátorodva, már nem csak olyan óvatosan, hanem teljes tenyérrel kezdett simogatni, és egyre erősebben.
Na ez már élmény volt. Nagyon jól esett, és már kívántam is, hogy folytassa. Folytatta, kezét lassan, észrevétlenül elindította felfelé, és eljutott a derekamig. Ott megállt, várt egy kicsit, és észrevehetetlen lassúsággal benyúlt a pólóm alá. Kicsit meglepődtem, arra azért nem számítottam hogy a pólóm alá is benyúl, de olyan jól esett ahogy a keze a bőrömhöz ért. Megborzongtam és már én vártam a folytatást, ami jött is. Lassan elkezdte simogatni a hátamat, derekamon oldalra csúsztatta a kezét, és ment felfelé.
Tehette ezt minden akadály nélkül, mert én a jobb kezemmel a felső kapaszkodót fogtam, mellettem egy válaszfal volt váll magasságig, és ráadásul pont a tömeg miatt ebbe a magasságba senki nem láthatott. Simogatott egyre feljebb, és az izgalom is egyre magasabbra szökött bennem. Vajon hol áll meg? Ment felfelé, lassan simogatott, kalandozott a bőrömön, és meg sem állt a melltartóm széléig. Teljesen beindultam. Úgy éreztem, mindjárt elájulok, de tartottam magam hogy senki ne vehessen észre semmit és vártam a folytatást.
A kéz próbálkozott feljebb is simogatni, de a melltartóm jelenléte, meg az a tény, hogy így könnyen hozzáérhet az előttem levő emberhez, elvette a kedvét attól, hogy a melleimet is megsimogassa, pedig be kell valljam, már nagyon vártam. Elindult visszafelé és a melltartóm pereme mentén simogatott végig. Kimondhatatlanul jó érzés volt ez a simogatás, és már bosszantott nagyon, hogy melltartót vettem ma éppen fel. Keze simogatta a hátamat, majd megállt középen, a melltartóm csatjánál simogatott és matatott.
Átvillant az agyamon az a gondolat, hogy kikapcsolja a melltartómat, de akkor nem tudom mit csinálok. Észrevétlenül leszállni, kikapcsolt melltartóban lehetetlen. Itt a szerelvényen rendbe hozni sem tudom magam, tehát ha megteszi, akkor oltári feltűnést fogok kelteni. Ez a gondolat csak még tovább korbácsolta izgalmamat. Nagyon nem akartam ilyen feltűnést, de az érzést sem akartam eldobni, így félelemmel vegyes izgalommal telve álltam mozdulatlanul és vártam a folytatást. Simogatott még ott egy darabig, és fokozta izgalmamat, de végül nem kapcsolt ki.
Gondolom ő is vívódott gondolkozott rajta, de neki is túl nagy volt a kockázat benne, ezért elállt szándékától. Szomorúan vettem tudomásul, de nem hagyott sokáig szomorkodni, mert a simogatás nem lankadt. Most a hátamon ment lefelé a kéz. Lassan, cirógatva simogatott, egyre tovább, sétált lefelé a hátamon, majd amikor elérte a derekamat, megint elindult jobbra-balra kicsit. Majd ismét lefelé a fenekemre tette a kezét, és azt simogatta tovább.
A fenekemet teljes területén birtokba vette, simogatta, markolászta, és mit tagadjam, nagyon élveztem is a dolgot. Ahogy markolászta a fenekemet, igazán nem is vettem észre, de minden mozdulattal egy kicsit emelt a szoknyámon, és egyszer azt éreztem, hogy már nincs közöttünk a szoknyám. Tenyere közvetlenül a bugyimon barangol. Simogatott és én közben arra gondoltam, hogy vajon milyen magasan van a vonat ablaka, mert elég érdekes lenne, ha most az utcán a járókelők azt néznék, hogy a száguldó szerelvényen a szoknyám alá nyúl egy ember és a fenekemet fogdossa. Nem volt sok időm gondolkodni, mert a kéz körbejárta a fenekemet, majd egészen feljött a derekamig. Némi keresgélés után egy határozott mozdulattal becsúszott a bugyimba.
Megállt minden körülöttem. Küzdöttem, hogy ne legyek feltűnő és közben az izgalom tombolt bennem. A gyomromban azt a sajátos nyomást éreztem, ami a szexuális izgalomhoz kapcsolódik, a puncim bizsergett és csupa lucsok volt a kiáramló izgalmi nedvektől, és a vonat, mint tömegközlekedési eszköz, egy szerelmi légyott tárgyává lépett elő. Egy vadidegen férfi benyúlt a bugyimba és a fenekemet simogatja. Simogatta a fenekemet, benyúlt a vágásba, középen, és ment lejjebb egyre lejjebb, és valami végtelen lassúsággal csinálta ezt, mint aki soha sem akar a végére érni. Iszonyatosan izgatott. Semmit sem tudok erről az emberről. Azt sem tudom, hogy néz ki és már a puncim környékén matat és el is élvezek rögtön az általa okozott gyönyörtől.
Ment lejjebb és lejjebb. Már próbáltam megemelkedni egy kicsit, és amennyire lehet szétnyitni a lábamat, hogy jobban hozzám férjen. Ő csak simogatott és már a fenekem legalján volt, ment tovább lefelé, és hozzáért a puncimhoz, az ajkaim leghátsó részéhez, és nem állt meg, hanem ment tovább, és benyúlt a puncimba.
És ebben a pillanatban a vonat beért az alagútba. A zaj felerősödött, egy pár pillanatig sötét is volt, és én nem bírtam tovább, elélveztem. Kezemmel görcsösen kapaszkodtam, hogy felsőtestem ne nagyon mozogjon, fenekemet pedig őrülten és féktelenül mozgattam oda-vissza. Csodálatos forróság futott rajtam végig, a szám kiszáradt, a fejem, mintha egy búrában lenne, a testem pedig teljesen elszállt.
Próbáltam összeharapni ajkaimat, de azt hiszem így is elhagyta a torkomat valami nyögés féle, de szerencsére ezt nem hallhatta senki. Legalábbis én így gondolom, mert nem voltam nagyon magamnál. A kéz ujjai simogatták a puncimat, és olyan jó volt, mint még soha. A testi érzések összekapcsolódtak azzal a tudattal, hogy egy teljesen különleges, perverz helyzetben történik mindez velem és ez a tudat úgy felerősítette az érzést, hogy olyat élveztem, amilyet még soha. Egy pillanatig azt sem tudtam, hol vagyok.
Közeledett a végállomás, és ezt ő is tudta, meg hát érezhette is, hogy velem mi történt, így lassult, majd megállt a kéz munkája.
A történtekhez képest nagyon gyorsan kibújt a bugyimból, talán még a szoknyámat is megigazította, és addigra be is értünk a végállomásra. Én még eléggé pihegtem és más állapotban voltam, de az ajtók kinyíltak, az utasok már szálltak le a szerelvényről és én is mozdultam, majd leszálltam, mintha semmi sem történt volna. Teljesen gépiesen csináltam, működött bennem a két ellentétes hatás, ami történt velem, meg az hogy az utasok ne vegyenek észre semmit. Indultam, és mentem a metró felé. Annyira bódult voltam, hogy nem is néztem hátra. Bár nagyon kíváncsi voltam a kéz gazdájára, de féltem attól, hogy a tekintetünk találkozik, és nem tudtam eldönteni, hogy a kíváncsiság erősebb bennem, vagy a gyávaság.
Mentem mint egy gép, be kellett érnem a munkahelyemre, mire igazán magamhoz tértem. Ott első utam a WC-be vezetett, megigazítottam a ruhámat, és végiggondoltam még egyszer a történetet, hogy mi is történt velem, és csak néztem, hogy én ezt hagytam, sőt még élveztem is. Végiggondoltam a történteket, megint teljesen beindultam a gondolatoktól, és – ami igazán nem jellemző rám – ott a női WC-ben az ismeretlen férfi ujjaira gondolva újra kielégítettem magam. Forrás: Andi Társkereső