Szexpláza

Baukó Éva, VV Éva hat kilóval lett könnyebb, mióta kijött a villából. A boglyas hajú szőkeség nem tagadja, hogy karcsúságát intenzív szexuális életének köszönheti.
Ha rendszeres testmozgásról van szó, Éva nem rest, hiszen világéletében szerette az aktív életet. A jelenlegi testalkata is erről árulkodik. Igaz, nem volt ez mindig így. A több hónapos villalét alatt komoly súlyfelesleggel küzdött, és a kilókkal vívott harcát jó barátja, Alekosz sem könnyítette meg, aki nem hagyott ki egyetlen alkalmat sem, hogy beszóljon az egyre kerekedő lánynak. Éva a kiesése után ismét a régi pörgős tempóját vette fel, fellépésről fellépésre szalad, ügyintéz, megállás nélkül pörög. Hogy formában tartsa magát, nemcsak az egészséges étrend, de a rendszeres sport is segíti. A sportot azonban nem a konditeremben űzi.
– Én tipikusan valóságshow-hízó vagyok – meséli Éva. – A Bárban is és a ValóVilágban is hízni kezdtem, pedig normális esetben nem vagyok hajlamos erre. Talán a bezártság, az unalom, a mozgás hiánya és a gyakori rossz közérzet az, ami a hűtőszekrényhez űzött, nem tudom. Az eredménye azonban meglett, a villában összesen öt kilót szedtem fel, ami a tévéképernyőn legalább tíznek nézett ki. Mert a tévé bizony tényleg kövérít – magyarázza.
– A kijövetelem után egyik napról a másikra rögtön felvettem a régi tempót. A sok fellépés és a sokszor elfelejtett étkezés meghozta a hatását, elkezdtek olvadni rólam a kilók. Mivel fontosnak tartom az egészségemet, ezért tudatosan figyelem a szervezetemet. Átálltam az egészséges, kalóriaszegény étkezésre, és sokat mozgok. Egyrészt a fellépéseken, másrészt otthon, Ádámmal – mondja huncutul. – Van mit behoznunk, fél évet kihagytunk. Az időnk nagy részét ezért kettesben töltjük, ami nemcsak a lelkemre, de a jelek szerint a testsúlyomra is jó hatással van. Forrás: Borsonline.hu, Földvári Zsófi

Tömény erotika, ennyit mindenképp el kell mondanom. A koreaiak ebben nagyon jók, ezt már korábban is láthattátok, a szerelemről szóló meséik pedig különösen érdekesek számunkra, akik más kulturális közegből érkezük. A részletből nem derül ki, de ha megszerzitek a filmet, akkor 3D-ben is élvezhetitek, hiszen ez volt az első ilyen dél-koreai mozi.
Szerelmi háromszög, művészek és talán már túl sok erotika. Persze ezt csak én gondolom, hiszen valakinek éppen így jön át a történet, amely igazán ázsiai jellegzetességeket kap a rendező kezei között. Lehetne jobb, de így is esztétikus és valóban erotikus filmről beszélhetünk, amelyben Park Hyun-Jin gyönyörű és hiteles.

Az ír kormány szokatlanul éles bírálata után Dublin érseke is kritikával illette a Szentszék hozzáállását a katolikus tisztségviselők által elkövetett megrontási esetekhez.
Diarmuid Martin érsek csütörtökön az RTE televízióban “bosszúságának, szégyenkezésének és rémületének” adott hangot amiatt, hogy az egyházon belül léteznek olyan csoportok, amelyek szembeszegülnek a gyermekek védelmét célzó intézkedésekkel.
“Roppant csalódott és ideges vagyok. Mit tegyünk, ha kidolgoztunk ugyan egy rendszert, ám egyesek figyelmen kívül hagyják azt? Mit tegyünk olyan csoportokkal szemben, amelyek akár a Vatikánban, akár Írországban megpróbálják megtorpedózni azt, amit teszünk, vagy egyszerűen nem hajlandók megérteni azt, ami történt?” – fogalmazott a főpap. Írország lakosságának 95 százaléka katolikus.
Szerdán az ír parlamentben a kormány és az ellenzék egyöntetűen támogatta azt az indítványt, amely azzal vádolja a Vatikánt, hogy “szabotálta” az ír püspökök 1996-as döntését. Ez utóbbi alapján lehetővé vált a rendőrség értesítése olyan esetekről, amelyekben fölmerült kiskorúak megrontásának a gyanúja. A Szentszék illetékesei azonban arra bátorítottak ír papokat, hogy ne hozzák a rendőrség tudomására társaik pedofilgyanús ügyeit, és így csúfot űzzenek Írország törvényeiből – hangzott a parlamentben jóváhagyott határozat. A szöveg megfigyelők szerint példátlanul kemény bírálatot jelent a Vatikán címére. Egyúttal pedig fordulópont az ír állam és a katolikus egyház viszonyában.
Első ízben történt meg ugyanis az, hogy a parlament nem helyi egyházi vezetőket, hanem egyenesen a Vatikánt tette felelőssé az utóbbi 17 év papokat érintő pedofil botrányaiért. A törvényhozás tagjai előtt mondott szerdai beszédében Enda Kenny miniszterelnök rámutatott: a megrontási és szexuális visszaélési eseteket feltáró – a kormány megbízásából készült – jelentés rávilágított arra a “hibás, elrugaszkodott, elitista és narcisztikus felfogásra, amely ma is jellemzi a Vatikán magatartását”.
Ennek velejárója, hogy bagatellizálja gyermekek megerőszakolását, miközben magasztalja az egyházi intézmények elsőbbségét, azok hatalmát és hírnevét.
“Csakhogy ez itt nem Róma, hanem az Ír Köztársaság, amelynek hatályos törvényei vannak” – hangoztatta a kormányfő.

Az argentin származású, Franciaországban élő Gaspar Noé első filmje egy vérfertőző hentesről szólt, a másodikban tíz percen keresztül erőszakolták meg a szépséges Monica Belluccit, a legutóbbi pedig egy két és fél órás vizuális trip, amiben egy lelőtt drogdíler szelleme kering Tokió felett. Az Enter the Void magyar premierje alkalmából Budapestre látogató rendezőről kiderült, hogy brutális filmjei ellenére kedves és nyílt ember, aki szívesen beszélt nekünk arról, hogy szerinte mikor megengedhető a vérfertőzés, hogy mit tett hozzá a filmjéhez, hogy színésznője meg akarta mutatni a mellét, és hogy melyek azok a városok, amelyek felizgatják szexuálisan.

- Az Enter the Void a haláltól való félelmedről is szól?
- Húszéves koromban jobban féltem a haláltól, mint ma. Talán mert öregebb vagyok, és már elértem bizonyos dolgokat, megcsináltam pár filmet. Ha itt kéne hagynom ezt a világot, maradna valami nyom a rövid itt-tartózkodásom után. Ateista neveltetést kaptam, de fiatalkoromban rá voltam kattanva a halál utáni életről szóló könyvekre, a Tibeti halottaskönyvre, meg az olyan történetekre, amelyeket kómába esett emberek meséltek utólag, és úgy gondoltam, klassz lenne filmet csinálni ezekből a sztorikból, amelyekben egyébként nem hittem. Különböző pszichedelikus filmek is hatottak rám, no meg az, hogy akkoriban kísérleteztem a pszichedelikus gombával is. Szóval a film alapötlete akkor született meg, amikor a húszas éveim elején jártam, aztán majdnem húsz évig kattogtam rajta, mire sikerült megcsinálni. Ezért nem is csodálkozom, hogy a fiataloknak jobban tetszik, mint a felnőtteknek, hiszen olyan dolgok vannak benne, amiket ők szeretnek: drogozás, táncolás, dugás.

- Miért tartott ilyen hosszú ideig, hogy összehozd a filmet?
- Először is meg kellett írnom. Aztán, mivel ez egy nagy, kísérleti jellegű film, hogy egyáltalán lehetőségem legyen megcsinálni, előtte kellett csinálnom pár másik filmet, amikre felfigyeltek az emberek. Csoda, hogy végül összejött. Igaz, már az is csoda volt, hogy a Visszafordíthatatlan-t megcsinálhattam. Van, amikor baromi sokáig kell várnod, hogy megcsinálhasd a filmet, amiről álmodsz, és én menet közben nem vállaltam el más felkérést, mert nem akartam azzal félremenni, hogy elkezdek mondjuk bankrablós filmeket vagy komédiákat csinálni.
- De meglett volna rá a lehetőséged?
- Ja, rengeteg felkérésem volt, francia és amerikai is. De tudtam, hogy valaki más úgyis megcsinálja majd azokat jobban. Engem nem mozgat a karrierépítés. Konkrét projektek, konkrét szerelmek izgatnak. Az ember tudja, hogy melyek azok a filmek, amiket meg akar venni otthonra DVD-n, hogy újra és újra megnézze őket. Én is tudom, hogy melyek azok a filmtervek, amelyekkel el akarok tölteni három-négy-öt évet. Most egy ideje már egy erotikus film gondolata foglalkoztat. Egy komoly, szentimentális, erotikus film lenne, remélem, legközelebb azt tudom megcsinálni. Vannak olyan rendezők, akik egyik projektből máris beugranak a másikba, de én nem ilyen arc vagyok. Az Enter the Void után nagyjából most jutottam el arra a pontra, hogy már bele tudnék kezdeni a szentimentális, erotikus filmbe.
- Mivel töltöd az idődet két film közt?
- Bulizok, filmfesztiválokra járok, emberekkel találkozom, élvezem az élet egyszerű dolgait. Igaz, az egyszerű dolgok néha nagyon komplikáltakká is tudnak válni, és olyankor meg jó beletemetkezni a munkába.
- Mi tud komplikálttá válni?
- A normális élet komplikált. Amikor hosszú időre beleásod magad egy filmbe, és aztán kész van, rájössz, hogy például milyen rég nem láttad a szüleidet. Mert miközben a filmen dolgozol, kizársz mindent, ami a filmen kívüli valóság.
- Mesélj egy kicsit az említett erotikus filmről!
- Majd aznap leszek hajlandó beszélni róla, amikor elkezdem forgatni. Egyébként egy horrorfilmet is felajánlottak most nekem. De addig nem kezdek új filmbe, amíg úgy nem érzem, hogy igazán élvezném a munkát.
- A szexet legtöbbször brutálisnak, állatinak ábrázolod a filmjeidben, de nem mindig: a Visszafordíthatatlan-ban Monica Bellucci és Vincent Cassel szerelmi jelenete az egyik legromantikusabb, amit valaha láttam.
- A Visszafordíthatatlan-ban szerettem volna megmutatni a szex lehetséges legszörnyűbb változatát, amikor a hatalom eszközévé válik, és az örömteli, tiszta szexet is. De Vincent és Monica nem vállalta a szexjelenetet (azért a jelenet így is elég explicit – a szerk.), amit meg is értek. Ha az ember annyira híres, mint ők, eleve ki van téve a zaklatóknak. Vincent azt mondta, hogy nem akarja közszemlére tenni a Monicával megélt intimitást, és ezt elfogadtam. Az Enter the Void végén is van egy szerelmi jelenet, de a következő filmemben tényleg örömteli, pozitív dolognak akarom ábrázolni a szexet.
- A legtöbb esetben mégis érzelmek nélküli vagy erőszakos a filmjeidben a szex. Szerinted ez hozzátartozik a szex lényegéhez?
- [Hallgat.] Hm… Bocs, elméláztam a saját magánéletemen, és beugrott pár kép. Na, visszatérek. Azt hiszem, egy szerelmi viszonyban van, amikor fura a szex, van, amikor állatias dolgokat játszik el az ember, van, amikor gyerekes dolgokat. A szerelem és a szex is játék. Ahogy mondani szokás, minden normális, ami egy férfi és egy nő közt történik, amíg mindketten akarják. Bár lehet, hogy kicsit homofób dolog ezt mondani, nyilván nem csak férfira és nőre igaz.
- Mintha kicsit rá lennél kattanva a vérfertőzésre.
- Mint a legtöbb ember. Ezért nincsenek gyerekeim. Na, ez durva vicc volt! De komolyan: fiú- és lánytestvér közt nem tiltja a törvény a vérfertőzést, csak tabu. Nem tudom, miért nem beszélnek erről többet az emberek, nekem van több barátom is, akik az unokatestvérükkel vagy a testvérükkel fedezték fel a szexet. Minden családban van szexuális feszültség. Persze teljesen más, ha két hasonló korú emberről beszélünk, mintha az apáról és a lányáról vagy az anyáról és a fiáról – az a gyerekbántalmazás körébe tartozik. Ha viszont a felnőtt fiú vagy a lány dönt a dologról, az megint más. Anais Nin például húszéves korában döntött úgy, hogy lefekszik az apjával. Az Enter the Void forgatókönyvében egyébként eredetileg nem volt utalás vérfertőzésre, ezt a vonalat főleg Paz (Paz de la Huerta, a film női főszereplője – a szerk.) hozta be, én csak annyit mondtam, hogy a fiú megszagolhatná a nővére fehérneműjét. Paz, az exhibicionista, meg akarta mutatni a mellét, és tény, hogy ha a csinos nővéred megmutatja neked a mellét, akkor könnyen vérfertőző gondolataid támadhatnak.
- Az Enter the Void-ot szerinted valamilyen drog hatása alatt kell megnézni?
- Nem is tudom, én sosem láttam bedrogozva. Már rég nem füvezek, és szerintem a kokain sem passzol a mozizáshoz. Azt el tudom képzelni, hogy vannak, akik LSD vagy gomba hatása alatt látták, de nem hiszem, hogy szükség van ezekre. A 70-es években elég elterjedt volt, hogy LSD hatása alatt mentek moziba az emberek, mondjuk a 2001: Űrodüsszeiá-t vagy a Szelíd motorosok-at megnézni, de én tinédzserkorom óta nem tépek be mozizáshoz. Tizenhat éves koromban sokszor füveztem mozizás előtt, aztán egy kukkot sem értettem a cselekményből.
- Amikor az Enter the Void-ot csináltad, eszedbe jutott, hogy ki lesz a közönsége?
- Rendezőként olyan filmet akarok csinálni, ami nekem tetszik, meg a barátaimnak, akiknek persze hozzám hasonló ízlésük van. Amikor elképzelek egy közönséget, olyan fickók ülnek benne, mint Gaspar Noé és a barátai. Vagy esetleg olyanok, mint a szüleim. De nem képzelek oda egy adóellenőrt vagy bankárt vagy politikust vagy egy olyan rendezőt, akinek nem szeretem a filmjeit. Mint a legtöbben, én is azt gondolom magamról, hogy én vagyok a legnormálisabb ember a világon, még akkor is, ha különbözöm a legtöbb embertől. És egy olyan közönségre vágyom, amiben normális emberek ülnek. Ha valaki kiakad a filmemen, akkor nem normális.
- Említetted a szüleidet; ők mit szóltak az Enter the Void-hoz?
- Anyám Alzheimer-kóros, neki nem tetszett a hét abortuszjelenet a filmben (a filmben egy abortuszjelenet van – a szerk.). Apám viszont nagyon szerette. Ő festő volt, és a filmben láthatók is a festményei. Apám hiperkúl arc, és nagy filmrajongó. Anyám is nagy filmrajongó volt.
- Paz de la Huerta mintha mindig magát játszaná. Ez tényleg így van?
- Igen, abszolút. Olyan színész, mint Humphrey Bogart, aki mindig saját magát adta, vagy Vincent Gallo, aki mindig saját magát adja. Szuper, bolond csaj. Szuper, mert bolond. Az Államokban egy csomó színésznőt megnéztem a szerepre, de egyikük se lett volna hajlandó megcsinálni azt, amit ő megcsinált. Valami hipnotikus erő van benne. Tudtam, hogy nem könnyű természet, de azt is, hogy jobban fogom élvezni vele a munkát, mint bárki mással, mert kiszámíthatatlan és exhibicionista. Rengeteg figyelemre van szüksége, ami elég fárasztó tud lenni, ugyanakkor borzasztó profi, és teljesen átadja magát a filmnek és a figurájának. Végül egyáltalán nem volt nehéz kijönni vele, és tényleg olyan dolgokat nyújtott, amire senki más nem lett volna képes. Például abban a jelenetben, amikor Marióval kiabál, egyáltalán nem én rendeztem őt, ő rendezte saját magát.
- Ez mindig jellemző a munkamódszeredre?
- Vannak színészek, akik pont ezt szeretik bennem, és vannak, akik pont ezt utálják, hogy nem igazán instruálom őket. Megmondom, hogy mit csináljanak, de nekik maguknak kell megtalálniuk az odavezető utat. Csak akkor szólók, ha valami nem tetszik, amúgy hagyom őket, hadd alakítsák a saját figurájukat szabadon. Az biztos, hogy Pazt nem én kergettem olyan lelkiállapotba, hogy sikítozzon, ő maga spanolta fel saját magát.
- Előfordult valaha, hogy valamit megbeszéltél egy színésszel, aztán mégsem akarta megcsinálni?
- A Carne című rövidfilmemben volt egy színész, akit arcon szúrtak volna a filmben, és el is kezdtük forgatni a jelenetet, de aztán aggályai támadtak, hogy rasszista kicsengése lesz a filmnek, mert arab volt. A jelenet közepén azt mondta, hogy kiugrik egy kávéért, de ott hagyta a jelmezét, és soha többet nem jött vissza. Úgyhogy ki kellett találnom, hogyan vegyem fel a jelenetet úgy, hogy nem látszik az arca. Később ilyen volt az a helyzet Vincent-nal és Monicával, amit már említettem, de ők amúgy rengeteget adtak magukból a filmbe. Ki kell aknázni, amit a színészeid adni tudnak, és nem szabad őket rákényszeríteni olyasmire, amit nem akarnak megcsinálni, mert az úgyse lesz jó.
- A film jelentős része felülről fényképezett jelenetekből áll. Ezeket technikailag hogyan oldottátok meg?
- A főszereplő fiú szemszögéből felvett jeleneteket és a visszaemlékezéseket mind igazi helyszíneken forgattuk, aztán ezeknek a pontos, de tető nélküli mását megépítettük egy tokiói stúdióban, ahol daruval meg tudtuk csinálni a légi felvételeket, amelyekkel a szellem szemszögét ábrázoltuk. Ezeknél a jeleneteknél végig én kezeltem a kamerát. Paz panaszkodott is, hogy ahelyett, hogy őt rendezném, a daruval meg a kamerával szórakozom. Sokkal jobban izgatott, hogy hogyan néz ki a jelenet, mint az, hogy lent dirigáljak.
- És amikor az utcákat, házakat mutatjátok felülről?
- Az úgy készült, hogy helikopterről fotókat csináltunk, és aztán a képeket újrarajzoltuk számítógéppel, hozzáadtunk autókat, járókelőket. És az utómunka alatt átalakítottuk olyanná, mintha nem igazi házak és utcák, hanem modellek lennének. Rengeteg munka volt, egy csomó ember dolgozott rajta egy éven keresztül.
- Miért választottad Tokiót a film helyszínéül, éltél ott?
- Nem, de sok időt töltöttem ott, amikor előkészítettem a filmet. Az tetszik a városban, hogy olyan, mint egy óriási flippergép. És imádom a japán filmeket, az éjszakai bárokat, és rá vagyok kattanva a japán lányokra. Korábban, ha választhattam volna bármilyen helyet nyaralásra, biztos, hogy Tokiót választottam volna, ezért remek volt ott forgatni, eltölteni egy csomó időt, és kombinálni a vakációt a munkával. De ennyi elég is volt Tokióból, már nem vagyok rákattanva Japánra. A következő filmemet talán az Egyesült Államokban forgatom, de lehet, hogy az túl nehézkes lenne a szakszervezetek miatt. Párizsban is szívesen forgatnék megint.
- Ha az USA-ban forgatnál, akkor hol? Valamelyik nagyvárosban?
- Nem is tudom. Szeretem New Yorkot, de elég burzsoá hely lett, úgyhogy nem izgat fel szexuálisan. Tokió szexuálisan és intellektuálisan is felizgatott.
- Most melyik hely izgat fel?
- Nemrég forgattam egy rövidfilmet Kubában, azt hittem, hogy fel fog izgatni, de nem várt nehézségek merültek fel. Hozzászoktam ahhoz, ahogy a japánok dolgoznak, ők tényleg munkamániásak, heti hat napot, napi tizennégy órát dolgoztak a forgatáson. Perfekcionisták, és én is az vagyok. Szóval bárhol is forgatok legközelebb, ez hiányozni fog.
- Amikor Cannes-ban Nicolas Winding Refn átvette a rendezői díjat a Drive-ért, azt mondta, te tanítottad meg rá, hogyan kell szétverni egy fejet.
- Szerintem ezt csak privát poénnak szánta, nem dolgoztunk együtt. De tényleg felhívott egyszer, amikor a Drive-ot forgatta, és rákérdezett, hogy a Visszafordíthatatlan-ban hogyan oldottuk meg a fej szétverését, mert az ő filmjében is volt egy hasonló jelenet. Cannes-ban egyik nap együtt iszogattunk, talán ezért ugrott be neki a köszönőbeszéde közben, hogy vicces lenne, ha megemlítene. Egyébként lehet, hogy az volt a célja a Drive-val, hogy túltegyen a Visszafordíthatatlan-on erőszakosságban. Azzal az egy fejszétrúgós jelenettel önmagában talán nem sikerült neki, de rengeteg véres jelenet van a filmjében, imádtam! A végére totál szadistába megy át, egyik gyilkosság jön a másik után. A kedvencem a karfelvágós jelenet.
- Nemrég elterjedt, hogy talán te rendezed a Theresa Duncan és Jeremy Blake öngyilkosságáról szóló The Golden Suicides-t. Ez igaz?
- Nagyon izgalmas projekt, de hollywoodi film lenne, és ha elvállalom, rengeteg időt kell az Államokban töltenem. Most arra várok, hogy összeáll-e a szentimentális, erotikus film finanszírozása, mert ha igen, akkor azt akarom megcsinálni előbb, mert az egy könnyebb, gyorsabb munka lenne. Csak utána vállalnám be a másikat, amihez teljesen át kéne szerveznem az életemet. Nem szeretek hosszabb időt más országban tölteni, mindig honvágyam van. Ez biztos onnan ered, hogy a szüleimmel állandóan költöztünk, amikor gyerek voltam. Szerettem Japánban forgatni, de az életem egyik legtraumatikusabb pillanata volt, amikor ott kellett hagynom Franciaországot három hónapra, úgy éreztem, mintha le kéne vágnom a két karomat. Ha csak egy napra kell elutaznom, akkor sem bírok aludni a megelőző éjjel.
- Sokan rühellik a filmjeidet. Kaptál valaha olyan negatív kritikát, ami hasznos volt számodra?
- Egyre emlékszem, amit egy montreali leszbikus írt a Visszafordíthatatlan-ról. Azt írta, hogy a legszánalmasabb dolog a filmmel kapcsolatban, hogy az elveszített paradicsomot úgy ábrázolom, mint egy burzsoá nőt és pasit, akik egy szuper, a szüleik pénzén vett lakásban élnek, és éppen gyereket várnak, és ez mennyire begyöpösödött, heteroszexuális elképzelés a boldogságról. És ebben igaza is volt. Persze lehet, hogy pont ezért éreztem szükségét, hogy a filmben összetörjem ezt a boldogságot. A Senses of Cinemában meg azt írta valaki, hogy úgy építem fel a filmjeimet, mintha hullámvasutak lennének, amiben a nézőt hol megijesztem, hol megríkatom, de nyilvánvaló, hogy a háttérben valami vicces és szórakoztató dolog húzódik meg.
- Ezt erős kritikának tartod?
- Nem, szerintem se csináltam eddig még semmi komolyat.
- Mi számítana komolynak?
- Az algíri csata például egy komoly film, vagy Pasolini Saló-ja, vagy a 2001: Űrodüsszeia. Én semmi ilyesmit nem csináltam.
- De ambicionálod?
- Talán, majd egyszer. Azt mondják, fiatalság, bolondság. Igaz, én már negyvenhét éves vagyok, de ha választanom kell, hogy elvonulok vidékre, és beletemetkezem egy olyan forgatókönyv írásába, ami szuper jót tenne a karrieremnek, vagy maradok a városban és partyzok a barátaimmal, akkor az utóbbit választom. Forrás: Origo.hu/filmklub

Megdöntötte az Avatar hongkongi bevételi rekordját a világ első háromdimenziós szexfilmje – közölte csütörtökön a filmet készítő cég szóvivője. A “3-D Sex and Zen: Extreme Ecstasy” című alkotás kétszázezer hongkongi dollárral hozott többet a bemutatás napján, mint az eddigi rekorder James Cameron-film.
A szexfilmet készítő cég adatai szerint alkotásuk 2,8 millió hongkongi dolláros bevételt termelt a premiernapon. Ezzel megelőzte az eddigi rekordot tartó Avatart, amelyre 2,6 millió dollár értékben váltottak jegyet Hongkongban, bemutatásának első napján. Azóta a film már több mint 25 millió hongkongi dolláros bevételt ért el – közölte a szóvivő.
A filmet előző hét csütörtökön kezdték el játszani a hongkongi mozik. Több helyen is teltházas előadásokat tartottak. A filmet készítő cég közlése szerint a film iránt nagy az érdeklődés több ázsiai országban, Európában és az Egyesült Államokban is.

Tökéletes alakjával hódította meg a világot a 177 centis, 53 kilós, 20 éves Pótári Laura. A gyönyörű lány először hazánkban lépett kifutóra, de úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Álmában sem gondolta, hogy egyszer a világban is ismerni fogják a nevét.
- Külföldön nagyon szeretik a magyar lányokat, nemcsak szépségük, de szorgalmuk és ügyességük miatt is. Laura sikerének titka sem csak a kinézetében rejlik, szinte mindenki szeret vele dolgozni, mert könnyedén teremt kapcsolatokat, és feltalálja magát minden helyzetben. Ennek köszönhetően szinte azonnal elnyerte a kínai megrendelők elismerését. Tökéletes alakja miatt pedig főleg fehérnemű-bemutatókra és katalógusfotózásokra hívták – magyarázta Kuzma Réka, a modell karrierjét egyengető zoommodels ügynökség menedzsere. Laura pedig nemcsak a Távol-Keletet hódította meg, következő felkérését Törökországba kapta.
- Fantasztikusan éreztem magamat Kínában és Törökországban is. Nagyon szeretem a munkámat, ráadásul ennek köszönhetően két, hazánktól merőben eltérő kultúrájú országgal is megismerkedhettem, amire egyébként nem lett volna alkalmam – mondta Laura, aki már következő útját tervezi. További húsok: Sásdi Vivien meztelen képek - Gigi és Anikó pucsítanak a CKM címlapján - Orbán bizalmasáé Kapócs Zsókát - Terry Richardson perverz fotós és Mihalik Enikő

A brazil vándorpók mérge forradalmasíthatja a szexuális zavarok gyógyítását. Egyetlen csípése akár négyórás erekciót okozhat.
A Georgiai Orvosi Egyetem kutatói szerint a méreg felhasználásával új módszert fejleszthetnek ki a potenciazavarok gyógyítására. Dr Kenia Nunes kutatásvezető azt mondta a sajtónak, hogy a pók mérge egészen másképpen hat, mint a Viagra. “Ez azért jó, mert tudjuk, hogy egyes páciensekre nem hat a hagyományos gyógymód. Ez egy alternatív terápia lehet a számukra.”
A Journal of Sexual Medicine című folyóiratban közölt tanulmány szerint a georgiai kutatók kísérleteikben nagyon stresszes és ezért komoly potencia zavarokkal küzdő patkányokkal folytatták kísérleteiket.
“A méreg helyrehozta ezeknek az állatoknak a potenciazavarait” – mondta Dr Nunes.
Az emberi alkalmazás előtt azonban még számos kutatásra lesz szükség. Mint Dr Nunes hangsúlyozta, a brazil vándorpók (Phoneutria nigriventer) mérge nagyon sok mérgező összetevőből áll és az egyes toxinoknak különböző hatásaik vannak. A pókcsípésnek az erekció kiváltása mellett számos mellékhatása van, egyebek között erős fájdalom, az izmok kontrolljának gyengülése, légzési nehézség, végső esetben akár a halál is.

Pornósból lett disc jockey Niki Belucci. Most Kustánczi Lia is beállt azon modellek sorába, akik a diszkópult mögött képzelik el a jövőjüket. A korábban énekesnőként debütáló modell nem elégszik meg azzal, hogy egy-egy rendezvény elején vagy végén egy számot elénekeljen, legalább kétórás produkcióval szeretné szórakoztatni a nagyérdeműt.
– Amikor Hozso elkészítette a második számomat, az Egyedült, akkor merült fel, hogy mi lenne, ha a zenéléssel foglalkoznék. Nekem nagyon tetszett az ötlet, így már egy komplett műsorral tudnék szerepelni – tervezget Lia, akit nem zavart, hogy ő is beállt a vetkőzést zenélésre váltó modellek sorába.
– Közgazdászból, cipészből és ügyvédből sem egy van csak, így nem látom problémának, hogy követem a kolléganőimet. Mindenki választhat majd az ízlésének megfelelőt a kínálatból.
További hírek a témában: Kustánczi Lia 2011 - Kustánczi Lia dominának adja elő magát - Kustánczi Lia fehérneműben pózolt - Kustánczi Lia képek - Kustánczi Lia tangás fotók naptáron - Szexi képek Kustánczi Liáról 

Szerelmi csatározások nyomaiba és kutyaürülékbe is léphet az ember lánya a Hefner-villában. A Playboy-birodalom nyolcvannégy éves alapítója karácsonykor jegyezte el huszonnégy éves, platinaszőke barátnőjét, Crystal Harrist. És ahogy az lenni szokott, egy másik platinaszőke barátnő Nyuszimesék címmel önéletrajzi könyvet jelentetett meg, s ebben lerántja a leplet Hugh Hefnerről és környezetéről.
“Egyszer addig rimánkodtam Hefinek, míg megengedte, hogy új matracokat és ágyneműket vásárolhassak magamnak. De minden egyes számlával centre pontosan el kellett számolnom” – írja a volt szerető.
A lányok többségének van kutyája a szobában, s mivel az ebek nem szobatiszták, nemegyszer ott végzik a szükségüket is.
“Hefi megszokta a piszkos szőnyegeket. Az sem zavarja, ha a saját hálószobája kutyapiszkos. Ha valamelyikünk éjszaka, vagy hajnalban botorkált be hozzá, könnyen beleléphetett a kutyagumiba.”
A Playboy-birodalom alapítója magas kora miatt már nem valami nagy lepedőbajnok.
“Kíváncsi voltam, hogy tud-e valamit, amit más nem. De mindig csak hevert az ágyban, mint egy döglött hal. A lelke legmélyén tudnia kell, hogy az egész élete nem más, mint a külvilágnak eljátszott vacak kis show-műsor” – fogalmazott könyvében Izabella St. James.
További Hugh Hefner és Playmate lányok szex, erotika, bulvár: Hefner szarnak se nézi a playboy modelleket - Pápai Gyöngyi a Playboyban meztelenül - Hugh Hefner Viagrával kúrja a világ legszebb csajait - Kendera Wilkinson ex Hefner lány házipornója - Sztárok legmelegebb orgiái - Pápai Gyöngyi pinája világsiker - Pápai Gyöngyi címlaplány szűzhártyája és fotózás videó - Hugh Hefner dobta a szőke ikreket - Kell a sztároknak a reflektorfény meg a pénz - Kizárt hogy ennyi idős legyen ez a bombanő - Hugh Hefner szakított Holly Madison-nal - A legdurvább orgiák a sztárvilágban! - Hefner ribanca volt Holly Madison - Magyar Playboy playmate casting 2010 - Playboy: lett már pornós akit fotóztam - Paul Miller a Playboy fotósa magyar csajokra vadászik - A legismertebb Playboy nyuszi Kendera Wilkinson házipornója

Szex emeltdíjas sms? Megdöbbentő részleteket tudott meg a Hírextra egy olyan embertől, aki korábban egy szex-sms call centerben dolgozott: az egész egy nagy átverés.
Hogyan találtál rá erre a munkára?
Egy barátom ajánlotta. Szükségem volt a pénzre, így bevállaltam ezt a bizarr, rendkívül perverz munkát. A cégnél nem voltam bejelentve, tehát feketén dolgoztam náluk, napi ötezer forintért, három műszakban.
Nyilván volt valamilyen felvételi követelmény, és betanítás…
Nem volt komolyabb betanítás. Elmondták nekünk, hogy lehetőleg be kell húzni az sms küldőit a csőbe, több üzenet, több pénz alapon. Felvételi követelmény sem volt, de a legtöbben egyetemista fiúk voltunk, nem okozott problémát az írás.
Melyik cégről beszélünk?
Egy téren van egy irodaház, ahol a cég irodát bérel. Többet nem mondanék róluk.
Egész pontosan mit csináltál a cégnél?
Leültünk egy számítógép elé, ami ontotta magából a megválaszolásra váró beteg smseket. Az üzenet küldője a hirdetés alapján egy vad dominának írt, esetleg egy szőke nagymellű lánynak, vagy éppen egy kiéhezett diáklánynak: teljesen mindegy volt, az összes karaktert én alakítottam.
Ha mondjuk a dominának írtak, akkor felvettem a megkövetelt stílust, és szó szerint aláztam őket. Volt egy nagyon vicces eset. Egy üzenetben csak annyit írt valaki, hogy „aláz!”, mindezt egy zével. Egész nap ezen az smsen nevettünk, persze megdolgoztunk a pénzünkért, teljesítettük a kérését.
Hogyan aláztad?
Volt olyan eset, amikor kiküldtem az erkélyre a delikvenst azzal az indokkal, hogy építettem neki egy szöges ketrecet, amiben egész nap szenvednie kell. Akadt olyan, aki megkérdezte tőlem, hogy megnézhetné-e a kakimat? Azt válaszoltam hogy igen, amire visszaírt hogy ne húzzam le, mivel szeretné, ha leírnám a székletem külsejét. Teljesen elmebeteg pszichopata emberekkel álltam napi kapcsolatban, persze lányok álcája mögé bújva.
Volt valami jellegzetes, visszatérő kérdés?
Persze. Nagyon sokan elsőre megkérdezték, hogy az általam alakított lány borotválja-e a punciját. Ötven százalék esélyem volt, hogy eltaláljam a hívó fél gyengéjét. Ha nem tetszett a válasz, nem írtak többet.
Hány lányt kellett alakítanod?
Hat-hét karakterem volt összesen, így nagyon kellett figyelnem arra is, hogy a nagymellű szőke titkárnő nevén ne a domina szövegeit írjam. Vicces volt az is, hogy ennél a vállalatnál több fiú dolgozott, mint lány, valószínűleg azért, mert ők perverzebb dolgot írnak a hölgyeknél.
Hány üzenetre kellett válaszolnod egy nap?
Napi szinten nagyjából kétszáz üzenetre kellett válaszolnom, de persze voltak súlyos esetek is. Kiderítettük, hogy a plázákban a biztonsági őrök nagyon kedvelik ezt a szolgáltatást, tulajdonképpen az őrhelyük, és a mosdó között cikáznak, ahol persze magukhoz nyúlnak. Egyikük egy bombariadó alatt is bent maradt az smsezés miatt, nem volt hajlandó elhagyni az épületet. Egy üzenet úgy 250 forintba kerülhetett, könnyen kiszámoltuk, hogy egy hónapban 150.000 forintot költhetett csak erre, magyarul az egész fizetését elverte.
Sajnáltátok?
Igen, a végén megsajnáltuk. Tudtuk, hogy melyik szám az övé, könnyen beazonosíthattuk a srácot. Próbáltuk rávenni, hogy hagyja abba az üzengetést, a végén már megírtuk neki, hogy kopjon le. Nem tette meg, sőt, talán élvezte is a dolgot.
Aki hülye, haljon meg. Hány karakterből kellett megoldani az üzenetet?
Százhatvan karakter volt egy sms, átlagban négy üzenetet sikerült váltani a partnerrel. Az előző példa egy extrém eset volt, vele éjjel-nappal írogattunk egymásnak.
Mennyire volt megszervezve a munkátok? Összebeszéltetek egymással?
A visszatérő embereknél az volt a baj, hogy három műszakban váltottuk egymást, de nem beszéltük meg, hogy „Emesével” mi történt a délelőtt folyamán. Magyarul a délutános nem tudta, hogy „Emesének” van-e pincsije, vagy sem. Olyan is volt, hogy „Emesének” délelőtt volt egy húga akivel szintén szerelmeskedni kellett, délután már egy férjezett asszony volt. Ebből persze kialakultak problémás esetek, de soha sem buktunk le… nem mintha ennek lett volna jelentősége.
Alap, hogy sokan akartak találkozni veled, vagyis az általad alakított női karakterrel.
Persze, sok ilyen eset volt, ilyenkor le kellett koptatni őket. Persze ezt is lehetőleg minél több üzenetben. A „miért, a hol, a nem erről szól a dolog” kombinációval általában ezt teljesíteni tudtuk. Eszembe sem jutott, de ha elmentem volna egy ilyen találkozóra, vicces helyzetnek lehettem volna tanúja: az alak egy bombázó lányra vár, és megjelenik egy szakállas fickó, aki mondjuk a jól bevált „Emese” néven mutatkozik be, és mindent tud a perverz üzenetekről.
Én egy nap alatt kiégtem volna. Az elején még vicces, sőt kifejezetten szórakoztató volt. Valójában azonban az egész egy hatalmas átverés, egy undorító, szemét dolog. Amikor rájön erre az ember, akkor megundorodik ettől az egésztől, arról nem is beszélve, hogy a cégnél nem tartottak minket semmire sem, pedig mi termeltük a profitjuk legnagyobb részét. Tipikus multi szemlélet. Utolsó kis senkik voltunk ott, pedig mindenki diplomás, vagy diploma felé közeledő ember volt.
Beteges? A perverzió az emberi viselkedés azon formáira vonatkozó kifejezés, amelyek eltérnek a hagyományostól és normálisnak tekintettől. Eredeti definíciója szerint “elhajlás az eredeti jelentéstől vagy tantól”, szó szerint elfordulás a normáktól. A perverz szót többnyire pejoratív értelemben használjuk az ilyen viselkedést követő személyekre. A perverzió különbözik a deviáns viselkedéstől, ami a társadalmi szabályok szándékos felrúgását jelenti, bár a kettő vonatkozhat egyazon fajta viselkedésre.