Archive for 2010, november

Radnai Péter utolsó díjazott playmate-jei is felkerültek az újság címlapjára: a második helyezett Kari Kata, és a megosztott két harmadik befutó, Aubert Evelin és Kovács Kitti pózoltak Nánási Pál igazi, és a Playboy kelléknek szánt kamerái előtt, a végeredményt pedig Photo session névre keresztelték és megjelentették lap decemberi példányában. Lévai Adriennt korábban igen, de Aubert Evelint most semsikerült megszólaltatnunk, de Kovács Kitti elmondta, szuper hangulatban telt a fotózás a két lánnyal, hiszen ők már összeszokott csapat, ráadásul a helyszín is nagyon tetszett neki. Tovább a képekre és a teljes cikkre

Aubert Evelin, Kari Kata és Kovács Kitti döntős playmatek a címlapon meztelenkednek. Lévai Adrienn mellett a Playboy e havi címlaplánya, Kari Kata is bekerülhetne a Való Világ 4 villába, de utóbbi szerint egyikük se fog, mert a Playboy nem tudja őket nélkülözni. Amúgy a csatorna mindkettejüket külön felkérte a villába vonulásra, mert Kari magától soha nem jelentkezett volna bohóckodni.

Radnai Péter utolsó díjazott playmate-jei is felkerültek az újság címlapjára: a második helyezett Kari Kata, és a megosztott két harmadik befutó, Aubert Evelin és Kovács Kitti pózoltak Nánási Pál igazi, és a Playboy kelléknek szánt kamerái előtt, a végeredményt pedig Photo session névre keresztelték és megjelentették lap decemberi példányában. Aubert Evelint nem sikerült megszólaltatnunk, de Kovács Kitti elmondta, szuper hangulatban telt a fotózás a két lánnyal, hiszen ők már összeszokott csapat, ráadásul a helyszín is nagyon tetszett neki.
Kovács nem bánja, hogy nem jutott neki külön címlap, nem érte csalódásként, hiszen végig tudta, hogy így lesz. Nem úgy Kari (wannabe VV) Kata, akinek voltak különböző fotózásai, így nem nyújtott neki új élményt ez a mostani, ráadásul már volt Playboy címlaplány márciusban, akkor is megosztotta a címlapot, így szerinte most megérdemelte volna, hogy egyedül pózoljon rajta. „A playboyozók helyében én a második helyezettnek is adtam volna egyszemélyes címlapot, és akkor a megosztott harmadik helyezett szerepelhetett volna együtt” – mondja. – „Egyébként nagyon elégedett vagyok az anyaggal, ez vigasztal. Persze a hangulat jó volt a fotózáson, csak tényleg azért bánom, mert ilyesmiben már volt részem.”
Kovács Kitti fitneszkedik: Kovács Kittinek a jó helyszín is sokat segített, hogy feloldódjon, ráadásul úgy véli, az, hogy hárman vannak a címlapon, igazán karácsonyiassá teszi az egészet. „Hiszen a karácsonyt is együtt töltjük a családdal, ezért jó, hogy hárman vagyunk rajta, családiasabb. De leginkább a képek színvilágában lelhető fel a karácsonyi hangulat, valahogy az egész elegánsabb. Ilyenkor nem szabad tengerparti képeket készíteni, hanem komolyabban kell venni a dolgot.”
Az egyik harmadik helyezettet csak amatőr módon vonzza a fotózás, és soha nem készít képeket intim helyzetben a magánéletében. Nem görcsöl rá nagyon a playmate-ezésre se, hiszen ő sportoló, aerobic világbajnok szeretne lenni. „Ezután is szívesen elvállalom, ha érkeznek felkérések fotózásra, de az első a sport a számomra, majd tavasszal kezdődik a versenyszezon, addig alapozás van” – mondja a jövőről.
Magától nem bohóckodna: Kari Kata nála playmate-esebben képzeli a elkövetkezendő hónapokat, ha másért nem, azért mert a Való világba költözés szélén áll, a közönségdíjas Lévai Adriennel bombázók kategóriában indulnak. „Aligha vigasztalna, ha bejutnék, amúgy is úgy néz ki, egyikünk se megy be, bár ezt senki nem közölte velünk. Mi így érezzük Adriennel, mert szerintünk a Playboy-nak nem biztos, hogy jó, ha nélkülöznie kell minket esetleg hónapokig.”
A playmate elárulja, önmagától annyira nem jelentkezett volna a villába, őket felkérték. „Nem kezdtem volna magamtól bohóckodni, mi a rendes kaszting után mentünk be. Szerintem voltak nekik hiányosságaik bizonyos típusokban, és akkor még azt mondták, esélyesnek tartanak minket, de amikor elindult a válogatás, csak akkor szembesültünk vele, hogy ugyanabba a csoportba lettünk rakva” – véli a bombázónak aposztrofált playmate, aki szerint a Playboynak sehogy sem jó az, ha ők hosszabb időre bemennek a villába. – „Senki nem mond semmit, én már lemondtam az egészről. Nyolcadikán lesz a beszavazóshow, aztán vagy ki, vagy be. Ha nem jön be, akkor playmate-kedek, van munka bőven.”

Szexpláza backstage pornóképek: Ha tetszenek Dorottya (Paris Long művésznéven) plázacica castingján készült képek, vagy a többi plázacica, akkor a teljes tagi tartalom mellett megnézheted Dorottya castingján készült több száz fotót, seggbedugást és mélytorkos szopást, szájbaélvezős videóval. Privát castingról videók itt. Töltsd le a plázacicákkal készült a 25 DVD film összes jelenetét, ahol ő is és a többi lány is szerepel mindenféle pornó jelenetben! Jelszó kérése és Belépés

Miss Plastic Queen. Megválasztották Magyarország plasztik királynőjét. A fiatal lány az Aktív kamerájának mesélt arról, az első percekben fel sem fogta, hogy megnyerte a versenyt. Régi álma vált ezzel valóra, már kiskorában is imádott a kamera előtt pózolni. Noha kőkeményen dolgozott azért, hogy bomba alakkal induljon a versenyen, és a felkészítő tábor is nagyon fárasztó volt, úgy érzi, megérte. A barna szépség már most rengeteg ajánlatot kapott…


Újra megrendezték a Miss Plastic Queen szépségkirálynő választást múlt pénteken, idén már nemzetközi versenyzők is megmutathatták magukat. A koronát Kocsis Alexandra kapta Hajas László és Herczeg Zoltán megelégedésére, szerintük ő volt a legtermészetesebben plasztikázva. Megkérdeztük a zsűrit és a verseny szervezőjét, Gerényi Katát: áradhat-e a szépség belülről, ha mesterséges?
Mielőtt a kifutóra lép az első versenyző, helyreigazítja a kivágott estélyit dekoltázsán. Az arca megfeszül, a lába és a keze remeg. Amikor megszólal a palotás, ki kell lépni a porondra! Szép sorjában kerül a rivaldafénybe a 14 lány, hogy a táncos elemeket tartalmazó koreográfiára megmutasson magából valamit, és a lehető legvonzóbb oldalát fordítsa a zsűri és a nézőközönség felé.
A Miss Plastic Queen idei, második szériájában egy közös volt a nőkben: mindegyik átesett valamilyen szépészeti beavatkozáson. A keblek például egytől-egyig plasztikázva voltak, a különbségek a méretekben és az alkatokkal való harmóniájukban mutatkoztak. Háromszor öltöztek át a döntősök, először két divattervező ruháit vonultatták fel, majd az utolsó fordulóban a kantáros farmer alól kandikált ki a fürdőruha, csigázva a közönséget.
A plasztikázott szépségek versenye nem csupán a külsőségekről szólt. A kiírásra pillantva beindul az előítéletes mechanizmus: néhányan egyenesen azt várták, hogy topless-bemutatóra kerekedhet ki a szemük, hiszen ha a plasztikázásról szól a verseny, akkor ezek a nők bizonyára bevállalósabbak, mint a hagyományos szépségversenyek angyalkái. Ebből csak annyi igaz, hogy a kritériumok között nem szerepelt a kötelező hajadonság, a gyermektelenség, és felső korhatár sem korlátozta a 25 év fölöttieket. A hölgyek között volt cukrász, metafizikus, fitneszedző és családanya, mindegyik saját történettel és motivációval, továbbá egy eséllyel, hogy kitűnjön a többi közül és elnyerje az ítészek tetszését.
Hajas László már tavaly is vállalta a zsűrizést, bár érte kritika a részvétele miatt. Mégis teljes mellszélességgel kiállt újra a mérkőzés mellett, és idén is szívesen pontozott. „Fodrászként a szépség a szakmám. Az előző évi felkéréskor még ódzkodtam, kaptam is negatív visszajelzést a környezetemből, de mivel múltkor is az a lány nyert, aki szerintem a legesztétikusabb volt, úgy éreztem, beigazolódott a döntésem” – mondta Hajas a hvg.hu-nak. „A pejoratív gondolkodás ellen is tehet ez a megméretés, miért lenne különb, ha valaki fogszabályzót hord, vagy hajdúsításra adja fejét? Ha valakinek rossz napjai vannak kinézete miatt, akkor nem hiszem, hogy elítélendő, ha tesz ellene. A testi hibákat lehet, és szerintem kell is korrigálni” – fűzi hozzá a fodrász.
A divattervező Herczeg Zoltán is osztja a kollegája véleményt, sőt, ennél tovább megy: „Én a férfiak nevében bevallom, hogy a formás idomokat szeretem. Nem hiszem, hogy van olyan férfi, akinek nem tetszenek a dús keblek és a húsos ajkak. Persze a mérték nagyon fontos, ha pedig valaki túlzásba viszi, az az ő szuverén döntése, legfeljebb nekem nem tetszik. Abban is biztos vagyok, hogy mindenki szereti a szépet, jobb egy kellemes külsejű egyénnel együtt lenni, mint egy ápolatlannal. A jó alak is vonzó, önámítás a férfiak részéről is, ha ezt nem vallják be.” Herczeggel a belső értékekről is beszélgettünk: “Miért zárná ki egymást a kettő? Képezzük magunkat, fejlesszük a jellemünket, olvassunk, de közben adjunk a külsőnkre is!”

Az idei győztes külsejével viszont nem csupán magáért, hanem a szépségverseny létjogosultságáért is beszélt a zsűri és a szervező, Gerényi Kata szerint. Kocsis Alexandra nem csupán a koronát kapta meg, de a különdíjakat is elhappolta a többi versenyző elől. Gerényi, aki a lányok trenírozását is végezte, úgy gondolja, hogy a 22 éves lány nemcsak azért volt méltó a címre, mert a legarányosabb testet vonultatta fel, hanem mert a személyisége is lenyűgöző volt. „Ezért állok ki amellett, hogy a plasztikai sebészetnek van értelme. Amint valaki jól érzi magát a bőrében, annak a kisugárzása is megváltozik. Ha valakinek nőként szinte nincs melle, szerintem érthető, ha ‘nőbbnek’ érzi magát nagyobb keblekkel. Ha pedig valaki öt gyermek után nem viseli el a dekoltázsának látványát a tükörben, akkor miért kellene elítélni, hogy implantátumokkal szépít a képen? Rajtam nincs semmi plasztika, viszont fogfehérítésre járok, mert nekem ez a fontos esztétikailag” – áll ki Gerényi a lányokért.
“Azért mert valaki plasztikázva van, még nem pornósztár” – folytatja a szervező. “Ez is az egyik üzenete a versenynek. Idén majdnem 150 jelentkező volt, abból a 90 százalék nem rúghatott labdába, mert nem felelt meg a szakmai követelményeknek. Két oldalról is meg lehetett bukni: csupán botoxozott testrészekkel nem lehetett jelentkezni, csak a mélyaltatásban elvégzett műtéteken átesett nőket engedte a mezőnybe a szakmai zsűri.” Ugyancsak fennakadt a rostán, aki túlságosan ki volt párnázva mesterséges anyagokkal. Így, bár jelentkeztek hölgyek a határon túlról, a belga és a horvát hölgy kiesett, és a nemzetköziséget csupán egy szlovák versenyző képviselte a döntőben.
A versenyt végignézve, majd a résztvevőkkel beszélgetve arra kell rájönnünk, hogy az elfogadás elősegítése is lehet a missziója egy ilyen alkalomnak, nem csupán a céltalan magamutogatás és a világbéke szajkózása mindenféle tartalom nélkül. Senki sem tökéletes, szól a közmondás. Ezek a nők sem azok, de szeretnének elsőként saját szemükben, aztán a világ előtt is egy fokkal vagy egy domborulattal tökéletesebbnek látszani. Lelkük rajta.

Rengeteg szakmai ártalommal jár a pornófilmezés, a testi megpróbáltatások ezúttal a japán Sora Aoi színésznőt gyűrték le: 17 óra kemény akció után elájult. A fiatal színésznőnek egyetemi tanulmányaihoz sok pénzre volt szüksége, ezért bevállalt egy 20 órás forgatást. Úgy számította, hogy 100 dolláros órabérrel meg tud keresni két ezer dollárt, ezért beleadott anyait-apait. 17 óra kemény megpróbáltatás után azonban rosszul lett, és elájult: infarktust kapott egy jelenet közben.

A pornószínésznőt azonnal kórházba szállították, ahol az orvosok megállapították, Aoi két hónapos terhes. “Nem tudtam, hogy terhes vagyok. Rengeteg kávét és energiaitalt ittam, hogy bírjam, a halálomon voltam”, mondta a színésznő felépülését. További pornóvideók a japán tinipornós csajról itt, és a Szüzek.com oldalon itt található.

Negyven évvel ezelőtt Sylvester Stallone hatvanhárom éves filmszínész, mindössze 45 ezer forintnyi összeget kapott a Parti Kittynél és Studnál című pornófilm mellékszerepéért, most viszont 85 millió forintért kelt el a pikáns produkció tulajdoni joga.
Azt persze hozzá kell tenni, hogy a házibuli orgiát Stallone befutása után átnevezték Italian Stallionra, azaz olasz bikára. A tulajdonos Bryanston Distributors az eBay internetes piacon adott túl a filmen, de azt nem tudni, hogy ki ajánlott érte ennyi pénzt.
Egy 1978-as Playboy-interjúban Stallone azt mondta, hogy a kétnapos forgatásért kapott 200 dollárt, és mivel akkoriban rosszul ment a sora, elvállalta. Olyan szegény volt, hogy ekkoriban rakták ki a lakásából, a buszmegállóban kellett aludnia. A filmet a Rocky 1976-os bemutatója után a gyártók megpróbálták százezer dollárért eladni neki, sikertelenül, nem kellett senkinek az itáliai bika pornója.

A másodfokon eljáró bíróság megalapozottnak találta, hogy jogszerűtlen volt védencük előzetes letartóztatása, mert sem a szökés, elrejtőzés, sem az összebeszélés veszélye nem áll fenn. Szabadlábra helyezték Damu Rolandot. Tovább a teljes cikkre

Nagyváradi Nikolett először cseppet sem volt biztos magában. – A fotózás után, amikor mentünk haza a párommal, azon gondolkodtam, hogy vajon jó ötlet volt-e ez az egész. Akkor elgondolkodtam, hogy ez most tényleg kellett? Fura érzés volt, de aztán meggyőztem magam – emlékezett vissza Niki, aki úgy tűnik, jól döntött, hogy eljött, hiszen bravúrral vette az első akadályt. – Tartottam az egyik versenyzőtől, anyukámmal is beszéltünk arról, hogy Nóra komoly vetélytárs lehet. Ő egy nagyon szép lány, és gyönyörű a haja, de örülök, hogy végül sikerült legyőznöm. A lány nagyon boldog, de már a következő lépésre koncentrál. Azt azonban elárulta, nem ismeri még az összes konkurens versenyzőt. Tovább a teljes cikkre – Tovább a képgalériára

Tíz tétel arról, miért bűvöli el az embert az erőszak
- 1. A háború, a vadászat, az erőszak és az ölés általában a férfiak dolga. A háborúk és hódítások formálta emberi történelmet túlnyomórészt férfiak csinálják és határozzák meg.
Ez a megállapítás nemcsak a történetileg kutatható történelem néhány ezer évére érvényes. Amint a megsebesített vadállatok ábrázolása mutatja az ókőkorszaki kultikus barlangokban (pl. Lascaux és Altamira), és amint koponyaleletek kézenfekvővé teszik (pl. Monte Circeo), éppen a korai emberek életét is az ülés, a vadászat, az emberáldozatok formálták. Az emberi élet (és a női élet is) évmilliók óta a férfiak ölési hatalmának igézete alatt áll. A viszonylag békés matriarchális kultúrák (pl. Máltán, Krétán vagy a korai Indus-völgyben) inkább csak az ember letelepedéséhez kötődő, korlátozott tér-időbeli megszakításai voltak ennek az ősemberi erőszakbűvöletnek. Csak a történelem (Jaspers által) „tengely-korszaknak” nevezett szakaszában (pl. a buddhizmusban, a taoizmusban vagy a „szenvedő istenszolga” szimbolikus alakjában) kérdőjelezik meg alapvetően az ölési erőszak numinózus-isteni jellegét.

- 2. Törzstörténeti szempontból az evolúcióban rejlenek a férfiak erőszakos viselkedésének gyökerei. 180-190 millió éve zajlik azoknak a hím emlős állatoknak a pozitív kiválogatódása, amelyek a rivalizáló harcokban jobban érvényesülnek. Az emlős állatok világában a hímek viselkedését a riválisok harca, a nőstények viselkedését az ivadékgondozás határozza meg.
A férfi, ill. női magatartás ezen előzetes evolutív meghatározottságait sokszorosan megállapították és bizonyították már. Azt viszont vitatják, hogy milyen erősen határozzák meg ezek az előzetes beidegződések az emberi magatartást. Mindazonáltal ma a femininizmus-kutatás is elismeri, hogy a szükséges kulturális átformálás alapjaként és anyagaként komolyan kell venni őket.
- 3. A természetben az ölési gátlás kialakulása megakadályozza, hogy a hímek elpusztítsák egymást a riválisharcok során, és így kipusztuljanak a fajok. Az emberhez legközelebb álló élőlények, a csimpánzok – örökítőanyaguk 98%-ban közös az emberével – ún. tekintélykeltő előadások formájában gyakorolják riválisharcaikat, s azokban megpróbálják az ellenfél csoporttagot megfélemlíteni, de anélkül, hogy komolyan megsebesítenék azt.
Ez a veleszületett ölési gátlás különösen erős a saját csoporton belüli riválisharcokban (csoportidegen fajtársak megölését megfigyelték a csimpánzok között). Az emberiség globális fenyegetettsége az éhezés, a környezetpusztítás és az erőszak újabb és újabb kitörései révén, különös tekintettel az egész emberiséget fenyegető tömegpusztító fegyverekre, megkívánja, hogy kifejlesszük és ápoljuk annak tudatát, hogy (legalábbis ma) minden nemzet és vallás minden tagja egyazon csónakban ül, tehát a világon minden ember az én „csoportomba” tartozik.
- 4. A csimpánzok között megfigyelhető, hogy a trópusi viharok heves villámlásai és dörgései kiváltják a horda hímjeiből a tekintélykeltő előadást (az ún. „esőtáncot”, ahogy Jane Godall mondja). A – gyakran halálos – természeti erőkben nyilvánvalóan egy olyan hatalmat érzékelnek, amelyet (rivalizálva) megpróbálnak buzgón követni.
Itt az ember erőszakbűvöltségének vallási összetevőjét érjük tetten. A csimpánzok már magas fokban rendelkeznek a szimbolikus érzékelés és a szimbolikus kommunikáció képességével. Ennek a képességnek a segítségével bizonyos élőlények az empirikusan adottat felülmúló dimenziót, valamilyen szimbolikus üzenetet érzékelnek azokban az eseményekben és valóságokban, amelyekkel találkoznak. Ha az illető élőlény sajátos módon reagál erre a dimenzióra, ill. üzenetre (tehát nem csupán úgy, mint a csimpánzok, melyek egy már előzetesen bevésett viselkedést pörgetnek le mintegy gombnyomásra), akkor máris adva van a vallás, a kultusz és az emberlét.
- 5. A vallástörténelem meghatározó istenségei – Síva, Zeusz, Indra, Wotan, de Jahve és Allah is – a viharban, villámlásban, dörgésben és a kiszámíthatatlan ölési erőszakban teszik nyilvánvalóvá hatalmukat. Az ember ezekben a (halálos) hatalmakban a természetet felülmúló dimenziót érzékel, és azt istenségként tiszteli.
Ezt a ételt nem szabad panteista módon félreérteni. A természeti erők együttese nem Isten. De a velük (akárcsak az élet összes eseményeivel) történő találkozásban a szimbolikus érzékelésre képes élőlény előtt fölragyoghat egy (a természetet) felülmúló dimenzió: megtapasztalása annak az őserejű-hatalmas létalapnak, amelynek ki van szolgáltatva. Ez a létalap egyrészt táplálékot és életet nyújt, másrészt gyakran jelenik meg vadul, kiszámíthatatlanul és kegyetlenül: „Éjszaka Jahve lecsapott Mózesre, hogy megölje őt” (2Móz 4,24). A természet és a történelem effajta érzékelésének persze feltétele a hím tekintélykeltő erőszak kivetítése a körülvevő elemekre és eseményekre (vö. 6.,8. és 9. tétel).
- 6. A férfi ebben a természetet felülmúló dimenzióban valami hozzá hasonlót, egyfajta (transzcendáló) tekintélykeltő viselkedést vél fölismerni, és azon fáradozik, hogy azt (rivalizálva) saját viselkedésével utánozza, tehát az Istenihez hasonuljon. Eközben áttöri az evoluciófüggő ölési gátlást, és az áldozati ölés során kultikus tekintélykeltő pózzal halálos döfést ejt az állaton és az emberen.
Az eltemetés mellett az áldozati ölés a vallástörténet legrégebbi megfogható kultikus cselekménye. Benne az ember nevű élőlény sajátos módon reagál az őt körülvevő világot felülmúló dimenzió érzékelésére: Azt, ami felülmúlja, transzcendálja a természetet és az evolúciót, bevonja a válaszába – és ezzel vallást és emberlétet alapít. Persze az alávetés gesztusával rá is bízhatta volna magát erre a természetet felülmúló dimenzióra, amint ez később az ábrahámi vallásokban (zsidóság, kereszténység, iszlám) történik meg alapvetően. A női módon (az ivadékgondozás alapján) meghatározott eltemetési viselkedés hasonlóképpen sajátos módon (azaz vallásosan) reagál, amikor egy (a természetet) felülmúló (a halál után is megmaradó) dimenziót érzékel (az elhunyt) élőlénytársban. A konkrét vallástörténelmet azonban túlnyomórészt az áldozati ölés, tehát a férfias-kultikus tekintélykeltő előadás, és nem a transzcendáló női, gondoskodó magatartás határozza meg.
- 7. A háborúban egy embercsoport magának igényli ezt az ölési erőszakban dokumentálódó (dokumentálódni vélt, vö. 9. tétel) isteni hatalmat, és az ellenfelet a megölendő áldozatként határozza meg.
Az iraki muszlimok számára a „hitetlenek és hívők, a jó és rossz” közötti harcról van szó. Szaddám Husszein istenteleneknek (és ezzel az isteni ölési erőszak védelme alatt nem állóknak) nevezi a zsidókat, az amerikaiakat és az európaiakat, s ily módon azzá a bűnbakká teszi őket, amelynek áldozati megölése majd új, világot átfogó fényben ragyogtatja föl az általa igényelt isteni és ölési erőszakot. Szaddám „szent háborúja” kultikus ölési-tekintélykeltő póz. De az ellene irányuló szövetséget is az a veszély fenyegeti (ha háborút visel), hogy az agresszor rettenetet keltő elpusztításában saját életpátoszát emeli isteni-tekintélykeltő valósággá, s így meghamisítja azt. Alapdinamikája miatt a háború mindig és minden résztvevő részéről azzal fenyeget, hogy „szent” háborúvá válik, amelyben az a cél, hogy a pusztítással és az ellenfél megölésével isteni rettenetet hozzanak létre.
- 8. A sémita világban az `l szógyökkel fejezik ki „Istent”, és Il, El vagy Al formában ejtik ki. Minden ebből a szótagból alkotott istennév – az Ószövetség El-je csakúgy, mint Allah – a jóságos és áldásosztó vonás mellett a tekintélykeltő ölési erőszakot is tartalmazza.
Il-Afrit az óarab mesék emberevője, de ő sem nélkülözi a jóságos vonást. Az ószövetségi Teremtés könyvében, a 17. fejezetben Ábrahám Istene „El-Saddáj”-nak nevezi magát, azaz a vadon és a rettenet istenének, aki véres áldozati cselekményben köt szövetséget Ábrahámmal, és a gyermek- és emberáldozat készségét követeli tőle. Az „Al-lah” név az „Al” szótag megkettőzésével jött létre, a második szótag az első megfordítása. Az „Alla il Allah il Allah…”-ban már az l-szótagoknak ez a halmozása is azt a dimenziót jellemzi, amely a világ legerősebb és legkiemelkedőbb ölési erőszakait is felülmúlja. Ezzel nincs ellentmondásban, hogy Allah, akárcsak az ószövetségi El, mélységesen jóságos és irgalmas vonásokat is hordoz. A Koránban minden szúra így kezdődik: „Allah, a Legirgalmasabb nevében”, és El-Saddáj Jahveként mutatkozik be Mózesnek, azaz népének anyai „Jelen-vagyok-Isteneként”. Jézus istenmegszólításában Abbává, „Papává-Mamává” válik. Ebben a tradícióban azonban mindig fönnáll a veszély, hogy ez az irgalmas és jóságos vonás csak azoknak van fenntartva, akik ennek az Istennek imádással alávetik magukat, tehát az őt tisztelő valláshoz tartozóknak, míg a „pogányokkal” és a „hitetlenekkel” szemben büntető-tekintélykeltő „szent háborúban” a rettenet erőszakos isteneként lép föl.
- 9. A matriarchális kultúrákban az anyaistenségek ez ellen a vadon-isten ellen harcoltak (és közben maguk is erőszakossá váltak). A zsidó-keresztény és az iszlám tradícióban az ember rábízza magát erre az „erőszakos Istenre”, és megpróbál annak jóságos oldalával szövetséget kötni, azaz áldást, földet és termékenységet kikönyörögni. Életében, működésében és halálában Jézus ezzel a jóságos vonással mint ennek az Istennek egyedül igaz lényegével azonosul, vadon- és erőszak-jellegét pedig mint a félelem bűvöletéből született emberi kivetítést leplezi le.
Itt nem tudunk belemélyedni a matriarchális vallások szimbólumaiba és mítoszaiba (meséibe), és El Saddájhoz fűződő viszonyukba. Az ábrahámi vallások eredetük alapján férfias-patriarchális meghatározottságúak. Az ölési erőszakot felülmúló dimenzióként Isten férfias. Jóságos oldalával, a szövetség Isteneként egyre inkább nőies-gondoskodó vonásokat ölt, s ezek Jézus istentapasztalatában meghatározó ismertetőjeggyé válnak. Ez feltételezi, hogy az erőszak bűvöletét, amelynek az emberiség évmilliókkal ezelőtti eredete óta foglya volt, Jézusban és Jézus által áttörte és felváltotta a gondoskodó-erőszakmentes szeretet bűvölete. Az Abba szeretett fia már nem lát isteni rettenetet az ölési erőszakban: „Ne féljetek azoktól, kik ugyan megölik a testet, de különben nem tudnak mit tenni veletek”, olvassuk a Lukács-evangéliumban. Abban, ahogyan Jézus szemben áll a római államhatalommal, amely rettenetes kínzó- és ölőhatalomként mered előtte, ez a hatalom isten-telenként lepleződik le. Annak látszik immár, ami: profán, üres és természetellenes (ölési) tekintélykeltő póznak.
- 10. Az ölési erőszak isten-telenítésének, ahogyan az Jézusban megvalósult, az ember sok millió éves erőszakbűvöletű meghatározottságához viszonyítva túlságosan rövid (és maguktól a keresztényektől is túlságosan elhomályosított) története van ahhoz, hogy máig alapjaiban átalakíthatta volna az emberi viselkedést. Az ember a nyilvánosság szemében még a keresztény világban is elveszíti „az arcát”, azaz egészen-emberi, az értelmi dimenzióban gyökerező identitását, ha túlságosan sokáig tűri az erőszak provokációját, és végül nem válaszol mégis felágaskodó ellen-tekintélykeltő viselkedéssel a kihívásra.
A jelenlegi összegabalyodott helyzetben Szaddám Husszein háborús- és ölési potenciáljának elpusztítása, bármilyen rettenet is ez azokra nézve, akiket közben megsebesítenek és megölnek, a „kisebb rossznak” tűnik. Ez a mostanság gyakran ismétlődő beszéd persze túlságosan is könnyen elfedi, milyen égbe kiáltóan nagyok azok a bajok, amelyek közepette élünk – ha egy rettenetes háború ezekhez képest a kisebb rossznak tűnik. Ennek a helyzetnek föl kellene nyitnia a szemünket, hogy a föld népei – az erőszak és az ölés mindenki számára nyilvánvalóvá vált nyomorúságos profanitása és brutalitása ellenére, ahogyan ezt a 2. világháború láthatóvá tette, és a Jézus alakjában (ha csak 2000 éve is) az embernek ajándékozott szimbolika ellenére – végső soron még mindig a kölcsönös tekintélykeltés bázisán élnek együtt, és brutális ölési-tekintélykeltő póz tör ki rajtuk, ha egyéb biztosítékok csődöt mondanak. Az újból és újból hallható beszéd Husszein egyedüli felelősségéről nem ismeri föl, hogy nem léteznék semmiféle Husszein, ha az emberiség Jézus (vagy Buddha) módjára kiszabadította volna magát az erőszak bűvöletéből. Jézus imádkozott a hóhéraiért; tudta, hogy – beleértve Pilátust és a római császárt is – ők sem csak tettesek, hanem, mint ő maga, áldozatok is: áldozatai annak, hogy az emberi élet évmilliók óta az erőszakhoz tapadt.
Írta: Georg Baudler

Interracial, néger geci megbassza a fehér végbélnyílást. Black private tutoring for Katie! Ingyenes pornóvideó, kattints és nézd!