Egy férfi kipróbálja a szopást

Amikor még csak vágytam rá, aztán később, mikor tervezgettem és naponta többször el is képzeltem, hogyan és mint lesz, azt hittem, mikor túl leszek rajta úgy fogom érezni, valami nagyon nagy tettet vittem véghez és mérhetetlenül büszke leszek magamra. Nem így lett. Igaz, amikor mentem haza, még számban az ízével, olyat éreztem, amilyet legutoljára talán életem első teljes szexuális élménye után. Elmondhatatlanul elégedett voltam, könnyű léptekkel haladtam az utcán, vagy inkább lebegtem tova, és közben teljesen olyan érzésem volt, mintha mindenki engem nézne, de nem csak egyszerűen néznének, hanem tudnák is, ott megy az az ember, aki megtette, aki először volt nővel/aki először vett a szájába egy farkat, és ezért őszintén csodálnának.
Több volt ez, mint büszkeség, akkor azt éreztem, ha ezt megtettem, minden másra is képes vagyok, bárkit és bárhogy és bármikor, csak akarnom kell.
Most, sacc egy héttel az esemény után már nem így gondolom, megnyugodtam és a helyére került bennem az esemény, már nem érzem cseppet sem nagy tettnek, bár még mindig büszke vagyok és örülök, hogy meg tudtam tenni. Inkább úgy gondolom, ez így volt természetes. Bár messze nem volt nyílegyenes az út addig az értem álló farokig, sokat bizonytalankodtam, féltem és tele voltam kétségekkel, de most visszagondolva mégis olyan, mintha ez valamiféle evidencia -direkt nem mondok olyat, hogy elve elrendeltség- lett volna. Mintha nem történhetett volna másként. Mintha a világ rendje, vagy még inkább: az én belső rendem, ami minden másnál fontosabb, úgy lenne teljes, hogy ezt megtettem.
Örülök, de ugyanakkor nem is szeretnék túl nagy jelentőséget tulajdonítani ennek az eseménynek, azt hiszem igazán elégedett akkor lehetek, ha be tudom úgy illeszteni ezt a nem is tudom mit, mondjuk alkalomszerű biszexualitást, az életembe úgy, hogy egyáltalán nem generálok zökkenőket sem a magánéletemben, sem az emberi kapcsolataimban, de még önmagam sem állítom újabb megoldandó feladatok elé.
Mert az teljesen biztosra vehető, nem lettem kizárólagosan meleg. Bevallom, ez kicsit megnyugtat, na nem azért, mert bármiféle problémát okozna nekem, ha valaki más homoszexuális, viszont az sok szempontból igen nehézzé tette volna a továbbiakat, ha én vagyok az. Az eddig énképem teljes újragyártása csak a legkisebb probléma volna, de ezzel is elbíbelődnék talán hónapokat és ez egyáltalán nem hiányzik pont most, mikor az ilyen-olyan nehézségek ellenére nagyjából elégedett vagyok mint magammal, mint a külvilághoz fűződő viszonyommal.
Meg mondjuk ki: az álló farok szép, vonzó, izgató és -most már tudom- finom is, de azért mégsem punci. Azt terveztük, hogy munka után nála találkozunk, de másként alakult, főleg miattam. Úgy gondoltam, és ebben egyet is értettünk, hogy most, mikor megszületett a döntés és mind a ketten felkészültünk arra, hogy életünkben először egészen közelről megismerkedünk egy másik pasi farkával, nincs értelme húzni-halasztani, legyen meg olyan hamar, amilyen hamar csak lehet. Azt mondta, ő is kezdő, még soha az életében nem került közel egy férfihoz sem és nekem nem volt okom, hogy kétlekedjek benne, meg egyébként is, ha valójában gyakorlott meleg lett volna, de olyan élethűen eljátsza nekem a kezdőséget, hogy hiszek neki, az egyrészt megtiszteltetés, mert mikre nem képes értem, másrészt érzésre teljesen olyan, mintha tényleg kezdő volna.
Végülis az a döntés szültett, persze én javasoltam, hogy a helyszín legyen a munkahelyem, ami úgyan nem pont ideális, az adottságai igen nehézzé teszik az önfeledtkedést, másrészt ennek ellnére történt itt már egy és más, miért is ne lenne jó erre is. De ami még fontosabb, ezzel egy, de lehet, hogy másfél órát is nyertünk.
Igen, mert akkor már minden perc számított. A partnerem állítása szerint napközben kétszer is kénytelen volt önkezével segíteni azon a türelmetlen, feszítő érzésen, amit én is éreztem, csak az én körülményeim nem tették lehetővé, hogy megoldást találjak, nekem mindenképp meg kellett várnom a munkaidő végét és még egy kicsit. Ennek később még jelentősége lesz és nem csak azért, mert -tudtommal- addig még sosem élvezett férfi az fényképen látott fejemmel a képzeletében.
Még soha nem ment nap ilyen gyorsan, de ugyanakkor lassan is. Úgy éreztem, mintha folyamatosan lángolna a fejem, részben az állandósult szexuális izgalom, részben a félelem és bizonytalanság miatt. Voltak percek, mikor úgy gondoltam, én ezt lemondom, inkább hagyjuk, vagy majd máskor, de szerencsére a vágyam nagyobb volt, mint a gyávaságom. Akartam egy farkat és minden porcikámat izgalomba tarotta a lehetőség, hogy most kapok is.
Azt hittem, kevés kínosabb és szenvedősen egyik lábról a másikra állósabb szituáció van, mint mikor két eddig egyértelműen heterszexuális férfi az életükben először találkoznak kizárólag azért, hogy szájukba vegyék a másik farkát, de furcsamód egész kellemesen alakultak az első percek. Bemutatkoztunk, kezet fogtunk, én is beszéltem, ő is beszélt, a többit pedig intézték a hormonok és miegyebek.
Mikor megláttam éreztem, ő az, vele menni fog. Hogy ezt mire alapoztam, nem tudom, de az ilyemit nem is kell sem tudni, sem érteni, bőven elég érezni.
Némi lépcsőn fel, lépcsőn le bolyongás után találtunk egy zugot, ahol eléggé védve éreztük magunkat, vagyis én éreztem magam biztonságban, mert ő csak követett, akármerre is indultam. Itt, a végső helyszínen, a nagy tett terpén egy kicsit lefagytam, mert éreztem, hogy akarom és meg is fogom tenni, de valahogy sehogy sem tudtam belekezdeni, nem találtam a fogást a szituáción, ezért azt tettem, amit tenni szoktam, ha nagyon nem tudom, hogyan tovább: beszéltem.
Akkor kezdjük? Kérdezte hirtelen ő és ennél jobbat nem is tehetett volna velem. Azt nem tudom bólintottam vagy mondtam is valamit, meg mindez nem is fontos, mert addigra olyan állapotba kerültem, hogy egyáltalán nem számítot semmi, csak az, hogy végre lássam, fogjam és érezzem a farkát.
Talán megbeszéltük, hogy én kezdem, talán csak szó nélkül így alakult, ez a rész teljesen a homályba vész, az első igazán éles emlékem az, ahogy gyors és türelmelten mozdulatokkal gombolom a nadrágját és húzom a zippzárat, majd az alsónadrág is lekerül és ott van előttem, ott ágaskodik végre-végre-végre egy pénisz. Egy gyönyörű pénisz csak nekem, csak értem, azért, hogy azt tegyem vele, amit akarok.
Azt hittem, csodálni fogom, hosszasan nézni és vizsgálgatni, de nem így történt, úgy kaptam utána, mintha az életem múlna rajta, türelmetlenül érezni és tudni akartam, milyen.
Meleg volt, sőt forró, sütött belőle az izgalom, fitymája hátracsúszva, halvány színű makkja nyílásában picike csepp csillogott. Nem volt egyenes, valahogy úgy képzeltem, életem első pénisze majd pont rám mered és én majd szembenézek vele a szó minden értelmében, de ez elkanyarodott, az utolsó negyede balfelé felé görbült. De lehet, hogy jobbfelé…. nagyon szép volt így is, lenyűgözött a látvány és a tudat, hogy azért áll fel, amit én fogok vele tenni.
A kezembe fogtam, köré zártam az ujjaim, igyekeztem úgy csinálni, ahogy magamnak csinálnám, ezért mutató- és hüvelykujjammal a makkja alsó végénél kicsit erősebben szorítottam, nekem ott elég érzékeny, feltételeztem, neki is. Nem tudom, igazam volt-e vagy csak az izgalom tette ezt vele, de farka még jobban ágaskodni kezdett, nem tudtam levenni róla a szemem, miközben a kezem lassan járattam rajta fel és le. Fantaszikus volt, nincs rá jobb szó. Látványnak is az volt, de érzésnek még inkább. Egyszerre volt kemény, de mégis ruganyos, sosem tapasztalatam még hasonlót, most is itt érzem a tenyeremben, páratlan és csodálatos találmány egy merev pénisz, sugárzik belőle a férfiúi erő, szinte süt, de mégis van benne valami babusgatásra váró, khm, aranyosság. Próbálnám szavakba önteni, milyen megfogni egy álló farkat, de nem vagyok biztos benne, hogy meg tudom annál jobban fogalmazni, minthogy: kurvajó.
Nem igazán tudom, meddig játszogathattam vele, nem tarthatott sokáig, mert szinte vonzott és húzott maga felé, tudtam, hogy a számba akarom és fogom venni, hisz’ ez volt a fő cél, bár mit érdekelt engem akkor a cél, vagy egyáltalán bármi, ami nem az az édesen görbe farok volt. Nagyon szerettem volna megjegyezni, hogyan tettem meg, milyen volt az első pillanat, mikor az ajkaimhoz, a nyelvemhez ért, de annyira az ösztöneim által hajtva cselekedtem, hogy egyszerre csak arra eszméltem, a számban van.
Csücsörítve próbáltam ajkaim a makkja köré kulcsolni, cuppogó, kicsit tétova, de mégis mohó mozdulatokkal csókoltam körbe a finom, meleg farkat. Le a tövéig, aztán vissza, a kalapja alatt, majd körbe a makkon. Nem éreztem undort, egyáltalán semmi negatív érzés nem volt bennem, egy farok, szopok egy farkat, újjongtam magamban. Igazán izgalmas volt és nagyon izgató, péniszem már majd felrobbant a nadrágomban, a heréim sajogtak az egésznapos izgalmi állapottól és az alhasam mintha száz és száz kés szúrná és döfné megállás nélkül, de mindez nem volt érdekes, hiszen végre megtörtént, a számban volt egy farok.
Vagyis még nem volt a teljesen számban, még csak ízlelgettem. Finom íze volt, kifejezetten kellemes, nem tudom máshoz hasonlítani, csak a punciéhoz. Talán kevésbé volt intenzív, erős íz, de karaktrében nagyon hasonló, fanyar és mégis bódító, olyan, amit újra és újra érezni szeretne az ember. A szexualitás íze, vad és erős, de mégis mennyire, de mennyire finom.
Aztán olyan mélyre engedtem magamba, amennyire elsőre mertem. Hm, nagy volt, még sosem járt a számban ekkora objektum, nem is számítottam rá, hogy ennyire kitölti majd a szájüregem és hogy a torkomhoz, a nyelvem töve környékéhez érve ilyen hirtelen reakciót vált majd ki. Igen, azt hiszem öklendeztem egy kicsit, de nem azért, mert nem tetszett, visszataszítónak találtam az érzést, sőt! Csupán arról volt szó, hogy óvatlan voltam és azt hittem, csinálni pont olyan könnyű, mint nézni. Hát nem.
Kedves férfitársak! Ugye, milyen lenyűgöző látvány, ahogy a barátnő/feleség/szerető szájban kis és be jár a farkunk, és ő néha fel-fel nézve, kedvesen pislogva, pajzánmód cuppogtatva vagy az ereményt látva elégedetten mosolyogva teszi a dolgát, látható örömmel és könnyedén? Pedig nem is olyan könnyű ez, mintha ahogy kinéz, tényleg nem úgy van, hogy az ember a szájába veszi, aztán a többi majd jön magától. Nem azt állítom, hogy speciális szaktudást és előképzettséget igénylő feladat, de nem megy csak úgy magától, gyakorolni kell, különben még úgy járhat a felkészületlen kísérletező, mint ahogy én is, hogy kíméletlenül toron döfi magát.
Azt hiszem, ekkor, miután rájöttem, hogy nem nyelhetem olyan mélyre, amennyire csak kedvem van, elvesztettem az eszem. Mint mikor Dagobert bácsi úszik és búvárkodik a pénzében vagy mint a gyerek, aki egyedül maradhat a játékboltban egy teljes napra, hogy azt csináljon és azzal, amit és amivel akar, végre én is azt tettem, amit már olyan rég és annyira szerettem volna. Ezerszer elképzeletem, milyen lesz, de hiába, ez semmihez nem fogható.
Ott térdeltem előtte, bal kezem a kemény, izmos combján, jobbom a farka körül és szoptam, szoptam, szoptam a farkát, a maga brutális egyszerűsűgben. Csodáltos élmény kéjt adni, mert bár ugyan vannak fenttartásaim saját technikai tudásomat illetően, de -remélem- a lelkesedésem és odaadásom kompenzálta a bénázásaim legalább egy részét.
Teljesen elvesztettem a tudatom azon része felett a hatalmat, amire nem volt szükség ahhoz, hogy azt tegyem, amit. Minden porcikámmal igyekeztem elérni, hogy élvezzen, a számba vettem, csókolgattam, játszottam a golyókkal, a makkot nyalogattam és legszívesebben addig csináltam volna, míg nyögve és zihálva rám nem ejakulál.
Azt hiszem, jó volt neki, szuszogott és nyögött, majd a fölém hajolt és átölelte a fejem, simogatott és cirógatott, de hirtelen mindennek vége lett, mert közölte, most ő jön.
És tényleg jött. Észre sem vettem, mikor vette le a pólóját, nadrágját és egyáltalán, mindenét, de most ott állt előttem a maga férfias pucérságában, én meg néztem és néztem, majd remegő kezekkel kiszabadítottam a farkam, ami már szinte fájt a vágytól. Csutakosan, nedvesen ágaskodott felé a farkam, láttam, ahogy éhes tekintettel rámeredt, majd megfogta és innetől egy újabb eszméletvesztett szakasz következett, teljesen elvesztem a kéjben és abban az érzésben, hogy egy férfi teszi ezt velem. Többnyire csukva tartottam a szemem, csak nyögtem és mélyeket sóhajtottam, de mikor időnként lenéztem újabb és újabb izgalomhullámok árasztottak el a látványtól. Egy férfi szájában volt farkam.
Önfeledt voltam, bár ugyan igyekeztem figyelni és tapasztalni, sokszor maguk alá temettek az érzéseim, a szexulalitás elhomályosította a tudatom, soha roszabb elsőt, akármiről legyen is szó. Nem cifráztuk túl, egyszer ő térdelt, én álltam, aztán cseréltünk, utána újból, aztán megint és megint, nem tudom hányszor, míg úgy nem határoztam, most élvezni fog, látni akartam az örömét, érezni a sperma melegét és -igen- az ízét is. Kíváncsiságról ilyen állapotban nem beszélhetek, nem az hajtott engem, ebben utólag már teljesen biztos vagyok, hanem minden érzések legerősebbike, a vágy.
Vágytam, akartam őt és szerettem volna, ha jó neki, ha akkorát élvez, amekkorát csak lehetséges. Hogy ez sikerült-e, nagyon kétséges, biztos sokat ügyetlenkedtem, de igyekeztem úgy tenni, ahogy nekem jó volna. Olyan ütemben, olyan sebességgel és olyan erősséggel csináltam hol a szájammal, egy-egy újabb öklendezést is megengedve magamnak, hol a kezemmel, amitől -azt képzeletem- én elélveznék.
Láttam, ahogy egyre jobban feszülnek az izmai, a tenyerem alatt megkeményedett a combja, csípője néha kicsit meg-meg moccant és egyre erősődő nyögése és főleg az arca látványa elárulta, nem járok rossz úton. Hol az arcát figyeltem, sosem láttam még élvező, miattam, én általam élvező férfit és lenyűgözött a látvány, hol a farkát néztem, nem akartam lemaradni az ejakuláció pillnatáról.
Azokban a pillanatokban, mikor közeledett az öröme, isten voltam, nagyhatalmú és kegyes istenség és azt adtam neki, ami minden másnál jobb ezen a földön, a kéjt. Már csak a kezemmel csináltam, hadd lám, milyen egy féri öröme ennyire közelről.
Gyönyörű. Közeledett a pillant és szinte éreztem azt, amit ő, vele gyorsult a lélegzésem és kikerekedett szemmel, mereven bámultam azt a pontot, ahol a sperma lövell majd elő, és akartam, nagyon akartam, hogy jó legyen neki.
Aztán ejött a nagy pillanat, nyögött és reszketett, arcát ugynaz a túlvilági öröm rajzolta át, amit a lányokon is láttam már, a gyönyör uralta a testét, csipőjét előretolta, miközben én előbb gyorsan, majd kicsit lassítva tettem a dolgom a farkán, egész addig, míg végre vége nem lett, be nem teljesedett és alá nem hullt a kéj sötétjébe. Csodás, fehér sperma lüktetett elő, előbb végigfolyt duzzadt makkján, majd a kezemen éreztem a forróságát. Izgalmas volt, ahogy a farka meg-meg rándul a kezemben, utána hirtelen ötlettől vezérve a számban is megtapasztalhattam öröme sugárzó hőjét és ízét. Ki akartam szívni belőle minden csepp örömet, ami még benne volt, a lehető legjobban részese szerettem volan lenni annak, amit érzett.
Nem emlékszem, milyen íze volt, nem is érdekelt, csak az volt fontos, mennyire jól éreztem magam úgy, az ő kielégült farkával a számban. Óvatosan szívtam és örültem, hogy megtettem, és örültem, hogy neki ez jó volt. Aztán mintha valaki felkapcsolt volna egy lámpát, vége lett, magamhoz tértem és, hát igen, zsebkendőt kezdtem keresni, mert valahogy hirtelen nem éreztem helyesnek, hogy egy másik pasi spermája van a kezemen és munkahelyem padlóján. Furcsa volt visszatérni a való világba, érdekes volt a gyors kijózanodás, de semmi rossz érzés nem maradt bennem, sőt, nincs rá más szó, boldog voltam, egyszerre több szempontból is.
Ez lényegében happy end, mint ahogy úgy is gondolok rá, de tulajodnképpen mégsem volt az, mert a kijózanodásom után már nem sikerült olyan állapotba kerülnöm, hogy nekem is jó legyen, nem élveztem el. Pedig a másik srác mindent megtett, amit csak tenni tudott, és ezért örök hálával tartozom neki, de nekem nem ment. A farkam fájdalmas merevséggel tűrte az újabb és újabb támadásokat, amiket hol ő, hol én indítottam ellene, de éreztem, ez ma nem fog menni és -sajnos- igazam lett.
Aztán feladtuk. Úgy mentem haza, sajgó pénisszel, fájó herékkel és görcsölő alhassal, de büszkén és boldogan, cseppet sem bánva, hogy nekem nem úgy végződőtt, ahogy végződhetett volna. Napközben kicsit készültem is erre, az ilyen nagyon sokáig tartó, folyamatos és kínzó szexuális izgalmi állapot két, egymással szöges ellentétben álló végkifejletet szokott tartogatni számomra, az egyik, hogy hat és fél másodercen belül nyüszítve végem van, a másik, ami akkor törént, hogy hülye kifejezéssel, de belém szorul. Ez utóbbival jártunk jobban, szerintem.
De mindezek ellenére teljes egésznek érzem azt az estét, nincs bennem hiányérzet, hiszen amit szerettem volna, megtettem. Ki akartam elégíteni egy pasit, meg akartam tapasztalni, milyen is ez, és ez maradéktalanul sikerült méghozzá úgy, hogy én is élvezte minden percét, még ha ennek nem is lett látható végeredménye.
Azt sem mondhatom, hogy ügyetlen volt és nem lett volna képes engem “végigvinni”, cseppet sem bénázott többet sőt, inkább azt mondanám, igencsak jól tette a dolgát, jobban mint én. Főleg -és ezt elfelejtettem mondani, mikor a technikai nehézségek kerültek szóba, de a végére talán még jobb is lesz-, hogy tényleg van az az élethelyzet, amikor az embernek kifejezetten útban tudnak lenni a fogai.
Szóval csak óvatosan.
Mindenestre nem tudok egyszeri és megismételhetetlen alkalomként gondolni arra napra, majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy lesz még ilyen, mert egy férfit kielégíteni leglább annyira fantasztikus érzés, mint egy nőt. Mert kéjt adni talán a legjobb dolog a világon. Forrás: Tenylegporno.freeblog
[Történetek]

One thought on “Egy férfi kipróbálja a szopást

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!