Szexpláza

[Videók]

Családunk elég nagy, de a sors úgy hozta, hogy eléggé szétszórt minket az élet. Egymástól több száz kilométerre lakunk egymástól, és e miatt elég ritkán találkozunk. Hogy ezen javítsunk egy kicsit, néha összejövünk valamelyikünknél, és nagy össznépi ivás-evés keretében mindenki elmeséli a vele történteket. Ebben az évben is ez történt. A feleségem nagybátyjánál volt a találkozó. Mivel neki falun, az erdőszélen van a lakhelye, ahogy az nála szokott, nagy bográcsolás, kerti iszogatás jellege volt az egésznek. Nyár lévén, az idő csodálatos volt, az isten is ilyen bulikra teremtette. Az alföldi rokonok is megérkeztek, feleségem unokatestvérének családja. Nagy ölelgetés, puszilkodás után lepakolták a cuccaikat, és hamarosan már a bogrács és az asztal körül folyt a jó hangulatú beszélgetés.
Dóri is velük jött. Nem láttam vagy egy éve, és meglepődtem, hogy mennyire megváltozott. Az aranyos kislányból egy csinos nővé fejlődött, nőtt vagy öt centit, és ahol kell, kikerekedett. Szerencséjére az anyjára hasonlított, aki vékony, arányos testalkatú nő volt. Mivel gyerekkorában gyakran vigyáztam rá, ő meg játszott az én jóval kisebb lányommal, mindig jó kapcsolat volt köztünk. Most is kitörő örömmel üdvözölt, és a nyakamba ugrott, majd a lányomat is megölelgette.
- De jó, hogy itt vagytok!
- Te lány, te aztán jól megnőttél! – mosolyogtam rá. – Apád már biztos aggódik, hogy a fiúk elrabolnak tőle!
Pajkosan felnevetett, és továbbrebbent a család többi tagjához.
A délután folyamán többször is egymás mellé sodródtunk, de nem igazán beszélgettünk, nagy volt a nyüzsgés. Mivel a feleségem segédkezett a főzésnél, így a négy éves lányomra, Ágira nagyrészt én figyeltem. Aztán egyszer csak felmerült, hogy az utca végén lovak vannak kicsapva, és a kicsit biztosan érdekelné. Természetesen azonnal követelőzni kezdett, hogy látni akarja őket, így beleegyeztem, hogy kisétálok vele. Dóri rögtön jelentkezett, hogy jön velünk. Jobbról-balról kézen fogtuk a kislányt, és elindultunk. Kérdezgettem az iskoláról, a barátairól, meg mindenről, amiről az ember egy ilyen hosszú távollét után szokott kérdezni. Vidáman csacsogva válaszolgatott.
A lovak egy szép nagy rétre voltak kicsapva, kerítéssel elkerítve. Rákönyököltünk a deszkákra, és onnan néztük őket.
- Emlékszel, hogy mikor olyan kicsi voltam, mint Ági, velem is sokszor sétáltál így.
Elmosolyodtam:
- Bizony sokszor. Nyáron mindig itt voltál.
- De jó volt még akkor! – sóhajtott. – Ültünk kinn a hintaágyon és hozzád bújtam.
Bár ez tényleg így volt, de valahogy mégis zavarba jöttem. Teljesen más egy hatéves gyerekkel egymás mellett üldögélni, mint egy kis hölggyel erről beszélgetni. Hirtelen átkarolta a derekamat, mint több évvel ezelőtt. Egy pillanatra a meglepődéstől megmerevedtem, majd én is átkaroltam. Nem lehetett nem észrevenni a különbséget. A vékony póló alatt feszes izmokat tapintottam, és nem éppen rokoni gondolataim támadtak tőle.
Mikor visszafelé indultunk, így átkarolva sétált mellettem, miközben másik kezemmel a lányom, kezét fogtam. Mit mondhatok, elég furcsa érzés volt!
Az utca végén levő árkon át kellett másznunk. Odafelé is a kezemet nyújtva segítettem neki. Most, miközben átugrott, egy ijedt kis sikkantást adott ki magából, majd a karjaim közé ugrott, teljesen hozzámbújva egy pillanatra, majd elrebbenve. Nehéz lett volna elhinnem, hogy ez véletlen volt.
Újra belémkarolt, de most finoman rászóltam:
- Úgy andalgunk, mint a szerelmesek, engedj el légy szíves!
Ellépett mellőlem, és nem tudtam, hogy örüljek, vagy bánkódjak.
A házhoz visszaérve aztán újra elsodródtunk egymás mellől.
Mikor a vacsora következett, meglepődve vettem észre, hogy mellettem ül. Vajon véletlen volt? Ahogy szokott lenni, jókedvű, hangos beszélgetés kezdődött, ami csak fokozódott az elfogyasztott alkohollal egyenes arányban.
Hirtelen hozzám hajolt, miközben kezével rátámaszkodott a combomra.
- Töltesz nekem egy kis krémlikőrt? Nekem nem engedik. – súgta.
- Nem akarlak a rosszba belevinni.
- Légyszi… Tudom, hogy nekem nem tudsz ellenállni! – Már megint ez a huncut, kétértelmű mosolygás.
Engedtem neki. A poharamba töltöttem egy kicsit, amit ő bámulatos gyorsasággal tüntetett el.
- Köszi, meghálálom.
Lassan sötétedett. Most már mindenki az udvaron felállított asztal körül üldögélt, csatlakoztak az asszonyok is a konyhából. Felváltva vittük a szót, egyre jobb lett a hangulat.
A házból több széket is ki kellett hozni, hogy mindenki elférjen. Mikor pont egy széket próbáltak az amúgy is zsúfolt asztal köré elhelyezni, Dóri egyszer csak fogta magát, és átült az ölembe, a felszabadult széket pedig teljesen természetesen kínálta fel a többieknek. Zavarba jöttem, de láthatólag ezen csak én lepődtem meg. Valószínűleg megszokták már az elmúlt évek alatt, hogy Dóri az én nyakamon lóg, ha itt van. Egyik karjával átölelte a nyakamat, míg a beszélgetést követve izgett-mozgott fenekével. Nem lehetett nem észrevennem, hogy milyen formás kis hátsóval rendelkezik. Idővel nem bírtam megállni, és kezemet a combjára tettem. Teljesen úgy viselkedett, mint aki észre sem veszi.
Ahogy egyre sötétebb lett, a család jó része bement a házba, mivel azért kint már kezdett hűvösebb lenni. Mi kinn maradtunk négyen-öten, és átültünk a hintaágyra, illetve aki nem fért, azoknak melléhúztunk székeket. Itt jóval gyérebb volt a világítás. Mi a hintaágyon ültünk vele és a lányommal. A hűvösre való tekintettel mindhárman szorosan egymás mellé húzódtunk. Ekkorra átöltözött, egy bővebb szabású pulóvert vett fel. Biztos, hogy az alkohol is belejátszott, de miközben kezemet a derekán tartottam, finoman benyúltam a pulóver alá az egyik újammal, és megérintettem a csupasz bőrét, mintha csak véletlen lenne. Semmilyen látható reakciót nem mutatott, így bedugtam az egész kezemet. Úgy éreztem, hogy ilyen bársonyos, finom bőrt még nem érintettem. Teljesen magamhoz húztam, miközben annyira átöleltem, hogy kezem a hasára ért. Mivel most sem reagált, felbátorodtam. Óvatosan elkezdtem simogatni a pulóver alatt. Hol hasát, hol hátát érintettem meg finoman, a ruha rejteke alatt. Egy idő után előredőlt, hogy még jobban elrejtse ténykedésemet. Végighúztam a tenyerem a nadrágja derekán, de mivel szűk farmer volt rajta, nem tudtam belenyúlni, pedig szerettem volna. Kivettem a kezem a ruha alól, és ahogy előredőlt, végigsimogattam a fenekén. Újra a hátát simogattam, majd előrenyúltam, és kezemet rászorítottam az egyik mellére. Szinte pontosan a kezembe illett, feszes volt, és kemény.
Ettől viszont hirtelen megriadt. Megfeszítette magát, és könyökével beszorította a kezemet, nem tudtam megmozdítani, még visszahúzni sem. Tudtam, hogy nem fog patáliát csapni, így inkább finoman el kezdtem masszírozni a mellbimbóját. Egy picikét belecsíptem, majd körkörösen elkezdtem simogatni. Felsóhajtott, és ellazult. A mellbimbója olyan hegyes volt, hogy majdnem átszúrta a kezemet.
Aztán hirtelen vége lett az egésznek. A házból kiszóltak, hogy a gyerekeknek menni kell aludni, és beparancsolták őket. Ahogy mentünk befelé, érdekes módon nem néztünk egymásra, de valahogy mégsem volt lelkiismeret furdalásom. Ha jobban belegondolok szexuális tekintetben szinte semmi nem történt, de mégis úgy éreztem, hogy a legszebb kalandomon vagyok túl. Annyira fel voltam aljzva, hogy bár idegen helyen aludtunk, iszonyatosan megkeféltem a feleségemet, bár közben végig Dóri arcát láttam magam előtt.
Másnap reggel tudtam meg, hogy Dóri két hétre itt marad. Hirtelen nem tudtam mit tegyek, de éreztem, hogy nem fogok tudni ellenállni.

Az Úr 1356. esztendeje – Rouen, Franciaország
- Kívánod őt, igaz?
Mind Konrad, mind Eleonóra meglepetten pillantottak a rám, és láttam rajtuk, hogy először nem tudják mire vélni a kérdésemet. A kis tó partján ücsörögtünk, én, Alexander de Rouen gróf, az öcsém, Konrad de Rouen, és a feleségem, Eleonóra de Rouen. Jómagam 185 centiméter magas, arányos testfelépítésű, inkább szálkás izomzatú nemes vagyok. Testemen több helyütt találhatóak sebhelyek, mint ép bőrfelület, mert bár nemrég töltöttem be a huszonharmadik életévemet, én voltam az északi hadak parancsnoka is egyben, és a folyamatosan normand és angol betörések visszaverése közben nem szoktak egy dombtetőről figyelni a csata alakulását, hanem részt veszek benne magam is. Fekete hajam derékig ér, most épp varkocsba fonva lógászkodik alá. Arisztokratikus metszésű ábrázatom megnyerő; magas, boltozatos homlok, határozott áll fogja közre csőrszerűen előreugró, arisztokratikus orromat, fekete szemeim mélyén “magas intelligencia és rejtett humorérzék” csillan, mint ahogy azt egyszer őfelsége, II. János király megjegyezte. Öcsém, Codric szöges ellentétem: drabális, brutális izomzatú fenegyerek, akitől olyan távol esik a kifinomult elegancia, mint Rouentől a távoli, legendás mongolok unalmas pusztái. Cölöplábai kunyhónyi felsőtestet hordanak, hajókötélnyi izmok dagadoznak testén, és ha elkísér egy-egy hadműveletre, akkor kétkezes pallosával vág rendet az ellen soraiban. Mind a normandok, mind a britek már félik nevét, s mint fülembe visszajutott, úgy emlegetik: a Fehér Rettenet. Mikor Konrad ezt meghallotta, jót nevetett öblös hangján. Nevét egyébként feltételezhetően majdnem fehér, tejfölszőke tincseiről kaphatta, melyek a vállát verdesve bukkannak elő sisakja alól. Jégkék tekintete szertelen vidámságot tükröz, és bár szerintem nem, de mindenki szerint hasonlítanak a vonásainak egymásra.
A feleségem, Eleonóra, természetesen nem de Rouennek született. A távoli, déli tartományok egyik kis grófságának leánya volt, aki gyermekkorunk óta velünk nevelkedett. Húsz éves volt, pontosan annyi, mint az öcsém. Sudár virágszál a napsütéses Marseille közeléből, aki itt északon ritkán látott napfényt. Most egy fehér fürdőköntös volt csak rajta, mely nedvesen tapadt testére, kiemelve almányi, ruganyos kebleinek telt dombjait, lapos, izmos hasát, lovaglástól erős, hosszú combjainak íve pedig rangjához méltatlanul villant elő a ruha alól. Nem zavarta persze “meztelensége”, gyermekként sokszor láttuk őt így, amikor még nem volt minden tilos, és amikor még nem társult szerelem kettőnk között. Csak most, amikor láttam Konrad vágyódó tekintetét, akkor értettem meg, hogy nem csak én szerettem bele Eleonórába, hanem az öcsém is. Feleségem bájos, szép vonású arca értetlenkedve meredt rám, majd fordult Konrad felé. Tudtam immár, hogy az okos nőm végig tisztában volt Konrad érzelmeivel. Hosszú, szőke haja a hátára, vállára hullott, ahogy az öcsém felé fordult.
- Kár titkolnod, Konrad. Tudom, hogy szeretsz – szólalt meg mézédes hangján, mire öcsém elpirult. Leültem Eleonóra mögé, és magamhoz húztam nedves testét.
- És te, Nóra? Te szereted őt?
- Mint a férjem testvérét, Alexander. – Döntötte fejét meztelen vállamnak, és mosolyodott el, amit inkább csak éreztem. A sors fintora volt talán, hogy még sosem láttam nejem mezítelen testét. Mindig elsötétített, vak szobában éltük házastársi életünket, és csak testem tapasztalta meg a ruganyos test símulékony érintését, szemem még nem. Éreztem, hogy teste, bár süt a nap, a nedves ruha miatt finoman reszket.
- Én nem… – kezdte Konrad elkínzottan, de nem tudta befejezni. Kék szeme követte a mozdulatomat, ahogy belecsókoltam feleségem nyakába, aki kérdőn felém fordult. Magam sem értem, miért tettem akkor, amit tettem, de nem kívántam öcsém szenvedését. A legkézenfekvőbb az lett volna, ha elküldöm Konradot a déli végekre, minél távolabb Eleonórától, de tudtam, hogy mind megéreznék szertelen öcsém távollétét. Nélküle kihalt lett volna a kastély.
- Reszketsz.
- Mert fázom. – Mosolyodott el Eleonóra.
- Így majd jobb lesz – csúsztak ujjaim feleségem fürdőruhájára, és felfelé húztam azt. Elpirult, de aztán felemelte a karjait, hagyva, hogy lehúzzam róla a nedves selymet. Mezíltelen testét élvetegen ragyogta körbe a délutani nap, fehér alabástrombőre sápadtan ragyogott. Kívánatos volt, éreztem, hogy megrezdül ágyékom, ahogy felálltam a padról. Konrad megnyikkant, de képtelen volt elfordítani a tekintetét Eleonóra testéről, aki szemérmesen eltakarta kebleit és összezárta a lábait. Furcsa érzés volt ez, mert nem éreztem féltékenységet, ahogy testvérem szinte felfalta a tekintetével Eleonórát. És akkor sem éreztem féltékenységet, amikor elképzeltem, hogy öcsém behatol nőmbe. Konradra látható hatással volt az imádott test látványa, ágyékkötője vadul megrándult, és bár odakapott, így sem takarhatta el hatalmas szerszámát, aminek mérete még engem is meghökkentett. Biztosan több volt húsz centiméternél, a vastagságát megbecsülni sem tudtam. Eleonóra rápillantott öcsémre, és közelebb csúszott hozzá.
- Mi a baj, Konrad? Hiszen láttál már mezítelenül. – Vonta el karjait a keblei elől. Jobbja Konrad combjára siklott, balja fivérem kezére, amivel lőcsét takargatta, és vonta el onnan gyengéd erőszakkal.
- De akkor gyereklány voltál – mutatott rá Konrad a tényre, felpillantva Nóra arcába, aki viszont felém fordult, miközben balja gyengéden végigsímított öcsém farkán. Mivel nem tapasztalt ellenséges villanást a tekintetemben, sőt, érdeklődve figyeltem a fejleményeket, immár teljes figyelmével öcsém felé fordult, és puha kezébe fogta annak fegyverzetét. Konrad megremegett, és hitetlenkedve felém pillantott. Látván beleegyező bólintásomat álmélkodva adta át magát az események sodrának.
Sosem csináltunk még ilyet Eleonórával, de valahogy teljes természetességgel gördültek a dolgok. Az arisztokraták egyébként is szeretik halmozni az élvezeteket, nem egy királyunk tartott hatalmas orgiákat, és nem volt idegen előttünk a nemiség sem. Ámbár az a dolog, hogy a tulajdon testvéröcsémnek én magam kínálom fel a feleségemet, és ő elfogadva ezt belemegy a dologba, talán engedett volna némi meghökkenést. A legtöbb nemes hölgy csak a második egészséges fiúgyermek megszülése után tarthat szeretőket, mint ahogy a férfiak is, szigorúan az asszony beleegyezésével. Furcsa volt nézni, hogy Eleonóra keze óvatosan mozogni kezdett, majd közelebb hajolt. Forró csókban olvadtak össze, eleinte bizonytalanul keresve a másikat, de aztán a fellobanó tűz elhamvasztott minden bizonytalanságot. Körbenéztem, de sehol nem volt senki, így visszafordulva levettem magamról az ágyékkötét. Falloszom ágaskodva meredt az egymást kóstolgató pár irányába.
Eleonóra hagyta, hogy Codric lefektesse a puha fűre. Öcsém heves mozdulattal tépte le magáról az ő ágyékkötőjét, és óvatosan ráfeküdt Nórára. Még most sem éreztem semmit, csak vágyat a látványra, ahogy az öcsém megdugja a feleségemet. Codric lenyúlt a combjaik közé, és miközben feleségem széttárta a combjait, és átölelte a nyakát, ujjaival simogatni kezdte nőm punciját, majd láttam, ahogy hamarosan ráfog saját falloszára, és annak makkját Eleonóra szeméremajkaihoz feszíti. Itt elbizonytalanodott, elszakította ajkát Eleonórától, és rám pillantott.
- Biztos…?
- Rajta!
- Gyere Konrad. – Zihálta asszonyom, és immár öcsém se bizonytalankodott. Lassan, vágytól izzó szemmel tolta előre a csípőjét. Eleonóre felnyögött, ahogy megérezte a belé nyomuló vaskos falloszt, ami nagyobb volt az enyémnél, és lehunyta a szemeit. Háta ívbe feszült, ahogy Konrad fokozatosan kitöltötte őt, majd hosszú, lassú mozdulatokkal mozogni kezdett. Érdekes látvány volt és hihetetlenül felajzó rám nézve, ahogy ott álltam a tó partján, ahol a pázsiton a fivérem épp szenvedélyesen szeretkezett a feleségemmel. Eleonóra felemelte a lábait, és körbefonta őket a fölé magasló fiú derekán. Torkából olykor halk nyögés tört fel, mint ahogy Konrad is folyamatosan zihált, és egyre gyorsult a mozgása. Hamarosan ütemet váltott; csípője gyorsan mozdult felfelé, és lassan csusszant ki a feleségemből kemény farka. Kezei lefutottak Nóra testén, és belemarkoltak a fenekébe, miközben folyamatosan csókolta-harapdálta nőm nyakát, vállait. Eleonóra körmei pirosló sávot martak Konrad hátába.
Fivérem végzett hamarabb. Felhörrent, és teljes testével nekifeszült a feleségem ágyékának. Jobban örültem volna neki, ha nem Nórába élvez, de már nem volt mit tenni. Asszonyom csalódott, elhaló sikolyt hallatott, és mozdulatlanná dermedt az utórezgéseket élvező Konrad alatt, aki egyenlőre képtelen volt megmozdulni. Fél perc múltán aztán zihálva kicsusszant Eleonórából, és elheveredett a füvön. Nem szóltam, csak odaléptem, és letérdeltem Nóra combjai közé. Most először láttam feleségem testét, és ámulva vettem szemügyre. Ruganyos keblei fel-le emelkedtek, s mivel a hátán feküdt, ezért ellapultak kicsit. Tökéletesek voltak. Széttárt combjai között a csillogott kéjbarlangjának függőleges nyílása, amiből lágyan csorgott elő öcsém fehér magva. Asszonyom puncija “mezítelen” volt, csak egy vékony szőke csíkban hagyták meg a szőrt rajta, jelezve, hogy nem betegség miatt szőrtelen, hanem szándékosan csupaszították le arisztokrata szokás szerint, hogy ne legyen tetves.
Rámarkoltam a falloszomra, és előre dőlve megtámaszkodtam Nora feje mellett, majd lassan behatoltam. Felnyögött, és éreztem, ahogy összeránduló hüvelyizmai ráfognak farkamra, követelve, hogy teljesen töltsem ki. Megtámaszkodva két kezemmel a feje mellett vártam egy pillanatot.
- Milyen volt Konrad?
Kinyitotta a szemét, és rámnézett, könyörgően.
- Jó… de fejezd be, amit elkezdett!
Felnevettem, és a csípőmet mozgatva makkig kicsusszantam Eleonórából, majd vissza. Gyors tempóm hamar megtette a szükséges távolságot, és Eleonóra torkából sírós-nyüszítős nyögés szakadt fel. Körmei a felkaromba mélyedtek, s bár fájdalmat okozott, nem lassítottam. Hüvelyizmainak ritmustalan rándulásiból tudtam, hogy épp orgazmusa van, így fokozatosan lassítottam, amíg az kitartott, majd amikor Eleonóra elernyedt, ráfeküdtem, és lassan mozogva folytattam. Közben csókoltam testét, nyakát, ujjaim a melleivel játszottak.
Aztán kicsusszantam belőle, mire ő kinyititta kék szemeit és rámcsodálkozott.
- De még nem végeztél, uram.
- Nem is. De Konrad már ismét készen áll – követte pillantásom, és elmosolyodott a keményen ácsorgó hatalmas fasz látványán. Konrad, amíg mi elvoltunk egymással, ismét harcra kész állapotba került.
- Feküdj hanyatt, öcskös! Eleonóra, te háttal ülj az ölébe. Látni akarom a dolgot.
Nem támasztottak kivetnivalót. Konrad hanyatt feküdt, Eleonóra fölé lépett, és hátta neki, arccal felém leereszkedett. Hátranyúlva megtámaszkodott fivérem boltozatos mellkasán, baljával megragadta méretes farkát, és irányba állította. Némi szerencsétlenkedés után a szokatlan pozitúra ellenére sikerült magába vezetnie öcsém falloszát. Elhűlten figyeltem a látványt, ahogy az a hatalmas fallosz szétfeszíti a szeméremajkak csillogó halmát, és egyre mélyebben tűnik el benne. Nóra nyögött, nyöszörgött, aztán végül teljesen magába fogadta a hatalmas falloszt, kinyitotta behunyt szemeit, és rám nézett. Pajzán fény villant a szemében, ahogy meglátta bámuló arcom és csodáló tekintetem, mert mindkét kezével megtámaszkodott hátul, és miközben Konrad ujjai a csípőjére futottak, Eleonóra szemtelenül szélesre tárta a combjait, és kihívóan rámmosolyogva megemelte a csípőjét. Az ő kéjnedveitől csillogó farok lassan csusszant ki belőle, majd vágyódón sóhajtva visszaengedte a csípőjét, ismét magába fogadva öcsémet.
- Elégedett… va…vahh…vagy ahh… látváhh…látvánnyal, urahhm? – Nyögte. Félelemetes volt; mint egy utolsó kurva az örömházakban. Megnyalta ajkait, és szép lassan mozgott fel-le. Láttam rajta, élvezettel tölti el, ahogy csodálom őket. Aztán magamhoz térve léptem mellé.
- Elbírsz kettőnkkel?
Válasz helyett egyik kezével megragadta falloszomat, és a szájához húzta. Még sosem csinált ilyet; az örömlányokhoz képest szokatlan volt tapasztalatlan ajkai között lenni. Nem játszott vele, csak bekapta, és amit hallhatott a nő beszélgetéséből, mozgatni kezdte a fejét. Aztán ráérzett, és fokozatosan bevonta a nyelvét is a játékba, így miközben a feleségem lassan mozgott fel-le az öcsémen, közben engem szopott. Ajkai közül tompa, fojtott nyögések hallatszottak, aztán kiengedte ajkai közül a farkam, és behunyta a szemét.
- Ahhhh… – tört fel belőle a vágy hangja. Hihetetlen erővel szorította a péniszem, és egyre gyorsult a mozgása, amíg fel nem robbant testében a második gyönyör. Zihálva omlott össze, hagyva, hogy Konrad megtartsa, és tovább dugja őt, amíg én el nem húztam Eleonórát tőle. Aztán váratlanul megélénkült, és feltérdelve most Konrad felé fordult.
- Madamme de Thiry mesélt valamit. Ki szeretném próbálni.
Sejtettem mit akar. Vele ellentétben mi jártunk örömházakban. De nem akartam elvenni az örömét. Engedelmeskedtem az utasításainak, és mögé térdeltem, míg ő négykézlábra ereszkedett. Ráfogtam a fenekére, és miközben behatoltam csillogó puncijába, megnyálaztam mutatóujjamat, ahogy “Madamme de Thiry javasolta a még avatatlanoknak”, és lassan Eleonóra fenekébe vezettem azt. Kicsit nehézkes volt egyszerre dugni nőm és ujjazni a fenekét, de azért működött a dolog. Ő pedig közben előrehajolva vonta ajkai közé Konrad falloszát. Csak fel-le emelkedő szőke fejét láttam, egyébként el voltam foglalva a mámorító érzéssel, amit Eleonóra szűk rejteke okozott. Érezvén, hogy ánusza tágul, középső ujjamat is benyálazva betoltam azt is.
Felnyögött, és csak a kezével folytatta Konrad kényeztetését, elég szakaszosan. Amikor hátrafordult, láttam elkínzott arcán, hogy ez fáj neki, de nem szól. Bizonyára meséltek neki arról, hogy fájni fog. Ez viszont lelohasztotta a bennem lobogó közelgő kielégülést, és lassítottam, sokkal óvatosabban folytattam, mint az ujjaimmal, mind a farkammal. Hálásan csillogott a szeme, és el is mosolyodott, majd ahogy lassan elengedte a testét, sokkal könnyebbé vált a mozgásom.
Végül intett, hogy álljak le. A még mindig hanyatt fekvő Konrad fölé lépett, és felém pucsítva lassan magába fogadta öcsém farkát. Aztán várakozóan hátranézett. Mögéjük léptem, terpeszben megálltam Eleonóra fölött, és megrogyasztva a térdeim leengedtem a súlypontom. Fénylő makkom nőm fenekéhez illesztettem, és óvatosan megkezdtem a behatolást, készen arra, hogy azonnal megálljak. Eleonóra kéjnedveitől csúszós szerszámom azonban meglepően könnyen csusszant beljebb. Nóra nyögött, fájósan-sírósan zihált, én pedig lefelé bámulva néztam, ahogy feneke elnyeli lassan a falloszom. Amikor femeltem a tekintetem, nejem válla felett Konrad meghökkent arcát láttam. Először nem értettem, aztán Konrad megmozdult Nora alatt, és megéreztem fivérem farkának mozgását. Kicsit én is meglepődtem.
- Szóval… de Thiry grófné… így mulatja… az idejét?
- El ne felejtsem meglátogatni… – nyögte Konrad, amire mindhárman felkacagtunk.
- Mozogjatok… – nyögte Nóra, és közben láttam Konrad arcán, hogy a nejem teste fájdalmát azzal vezeti le, hogy a mellkasába mélyeszti a körmeit. Kicsit megemelte a fenekét, hogy Konradnak is biztosítson elég mozgási lehetőséget, aztán behunyta a szemét. Immár egyáltalán nem fogta vissza magát; amikor mind a ketten baszni kezdtük, hangosan felsikoltott. Mivel lassú, hosszú mozdulatokkal dugtuk, ezért a nyögései is hosszúak voltak, és csak lassan váltottak át a kéj jól ismert hangjaiba.
- Gyorsabban… gyorsabban…! – zihálta lassan kisímuló arccal. Fejét oldalra fordította, így láttam, hogy lehunyt szemmel élvezi a dolgot, ahogy egyszerre két fasz jár benne egyre gyorsabban, egyre keményebben. Újra visszatért a kéj, de még akartam tartani. Láttam Eleonórán, hogy hangos sikolyai már a közelgő orgazmust jelzik, de nem sikerült kivárnom. Hangosan felnyögve élveztem el, egyenesen feleségem fenekébe, bár nem húztam ki belőle a farkam. Tovább mozogtam, és pár másodperc múlva Eleonóra teste is megfeszült. Ugyanekkor éreztem azt is, hogy Konrad nyögése is a beteljesülést jelzik…
Zihálva csusszantam ki Eleonórából. Ő a testvéremen maradt, kiterülve, izzadt, csillogó testtel. Lehunyt szemekkel pihegett. Percekbe telt, mire kiheverte élete legnagyobb orgazmusát, és megmozdulva lemászott öcsémről. Mint egy kiscica gömbölyödött az ölembe.
- Bánnád, ha ezt néha megismételnénk? – kérdezte félősen, de csak egy fejrázást kapott válaszul. Elmosolyodott.
- Mit gondolsz, Eleonóra? Be tudsz fogadni engem is hátul? – Hangzott öcsém kétkedő kérdése. Nőm meglepetten nézett rá.
- Most? – kérdezte elkínzottan, lepillantva a méretes, ernyedt állapotában is falrengetőnek tetsző falloszra. Konrad megrázta a fejét.
- Kizárt. Majd egyszer…
- Megijedtem – könnyebbült meg asszonyom, majd mosolyodott el, és pillantott rám. – Ha Lord Alexandernek nincs ellene kifogása…?
- Csak nyugodtan, ha te is akarod. Akár nélkülem is. Csak Konrad… vigyázz a magjaiddal.
Öcsém csak elvörösödött. Amikor a tó felé indultam, hogy lemossam magamról a gyanús nedveket, láttam, hogy a parton beszélgetnek. Tudtam, hogy lesz még pár jó közös együttlétünk. Már csak egyvalami érdekelt. Eleonóra húga, Anabelle vajon hasonló mentalitású-e a nővéréhez? Mert ha igen, akkor a hamarosan hozzánk költöző tizenhét éves leányt is bevonhatjuk a játékokba. Ha már úgy is Konrad lesz a férjeura…

A Juj megkérdezte, hogyan és mikor veszítette el a szüzességét. Nyilván nem maga a kérdés a fontos, sőt általában még a válasz sem, sokkal inkább az, ki mennyire nyitott olyan szakmákban, amelyekben alapvető fontosságú lenne a lazaság. Válaszolni pedig sokféleképpen lehet kameratörés nélkül is – tessék megnézni, hogy Bencsik Tamara hogyan reagált, mit válaszolt s hogy mutat a képeken. Tovább a videóra
Bulvár – Bencsik Tamara meztelen fotózás videó – Bencsik Tamara nagyon ronda volt – Pinára vetkőzött a Playboynak – Szuperszexin vonaglik az ágyon – Bencsik Tamara szexi klipje

Önként és dalolva, egy világkarrier reményében villantottak cicit a magyar szépségek Paul Millernek, a Playboy amerikai fotósának. A szakember a következő Pamela Andersont keresi.
Paul Miller a fotón Lévai Adriennel látható. A fotós neve keveseket hoz lázba. Akkor azonban már más a helyzet, ha hozzátesszük, a középkorú férfi a tengerentúlon él, híres fotós, s az amerikai Playboy, FHM és Maxim magazinoknak is rendszeresen dolgozik. A világhírű modelleket és sztárokat már sokszor lencsevégre kapó férfi az elmúlt héten Magyarországon járt, s egy héten keresztül kattogtatta a gépét a magyar lányok legnagyobb örömére. Tovább a teljes cikkre

Moziszex: Farkas Gábor foglalkozását tekintve szélhámos. Magányos, csúnyácska nőket hálóz be, szerelmet ígér, majd megcsapolja a bankszámlájukat. De egy nap, elege lesz a piti ügyekből, igazi kihívásra vágyik. Így találkozik Hannával, a gazdag és szép balerinával, aki egy sérülés után próbál visszatérni a színpadra. Gábornak minden trükköt be kell vetnie, hogy a lány komolyan vegye, szerez magának luxuslakást, sportautót, orvosi diplomát, sőt egy egész kórházat is, ha kell. De a hazugságok bonyolult hálójába ő maga is belegabalyodik, és végül már azt sem tudja biztosan, valóban csak a pénz-e a cél.

Kritika: A Kaméleon cím több szempontból is találó, hiszen egyfelől nyilván szélhámos főhősünkre utal, másfelől viszont magára a filmre, mely hőséhez hasonlóan folyamatosan alakot vált, újra és újra felrúgva a fokozatosan kialakuló nézői elvárásokat. A sztorit megalapozó érzelmi gengszterkedés szálából – a nagy vad megjelenésével – észrevétlenül evezünk át a romantikus vígjáték vizeire, ahol majdnem zátonyra fut a történet csónakja, de aztán hirtelen feszes thrillerben találjuk magunkat, és mindez határozottan noiros befejezésbe torkollik (talán nem véletlenül juttatja eszünkbe a finálé A sanghaji asszony záró képsorát). Goda Kriszta tehát felültet minket a műfaji hullámvasútra. Nyilván ezért kardoskodott annyira a „szélhámosfilm” megnevezés mellett, mely nem konkrét történetelemekre, hanem a főhős foglalkozására utal, így átfoghat több zsánert is.
Vessünk hát egy pillantást szélhámosunkra! Egyből feltűnik, hogy Farkas Gábor nem úgy kaméleon, mint mondjuk Woody Allen Zeligje, aki bámulatos képességről adva tanúbizonyságot mindig belevegyül – szinte felszívódik – környezetébe. Gábor nem konformista, így nem félelemből, vagy beteges azonosulási vágyból fakad folytonos alakváltása. Ő egyszerűen a pénzre hajt, és tudja, hogy ehhez mások álmainak a valóra váltásán keresztül vezet az út. Meg kell adni nekik a hőn áhított illúziót – miszerint szépek, okosak és izgalmasak – legalábbis amíg ránk nem bízzák a széfjük kulcsát. De maga a film nem épp ugyanezt teszi? Pénzt csal ki belőlünk azért, hogy egy időre a terem sötétjében belemerülhessünk a mások által festett álmainkba. A moziba belépve mindig illúziót vásárolunk.
A Kaméleon központi figurája tehát önreflektív karakter, hiszen magának a tömegfilmnek a működési elvét ismeri fel, és imitálja. Ezért nem meglepő, hogy a film tanul alakváltó hősétől, és rendre újrarajzolja önnön műfaji kereteit. Ezzel ugyanúgy egyre több nézői réteget nyer meg magának, ahogy Gábor is mindenkit lenyűgöz azzal, hogy személyre szabott álomképüket testesíti meg. Az egyetlen – és felettébb örvendetes – különbség az, hogy míg szélhámosunk rendre önellentmondásba keveredik szerepei miatt, és elbukik, addig Goda Kriszta (és Divinyi Réka) zsáner-koktélja nem válik eklektikussá, az egymástól távol álló műfaji sablonok inkább erősítik, semhogy gyengítenék egymást. A történetben időnként felbukkanó logikai hibák ellenére egy kerekre csiszolt cselekménnyel van dolgunk, mely már önmagában is nagy szó a honi filmgyártásban. Az olykor ellaposodó romkom-szál alatt ugyan utolért néha a félelem, hogy ha minden a bevett szabályok alapján halad tovább, akkor egy gigantikus happy end-del leszünk gazdagabbak, 103 perccel viszont szegényebbek, de aztán jött a vérátömlesztés a suspense-től duzzadó thriller-szál képében. Godáék szerencsére felismerték, hogy a néző nem távozhat a veszteség érzése nélkül erről a filmről. Nem lehet következmények nélkül mások álmainak rugalmas nyersanyagává válni… az illúziónak ára van. Nem feltétlenül az jelenti a veszélyt, hogy a sok szerep mögött elveszik a valódi személyiség, inkább annak elfeledése, hogy nekünk is vannak álmaink, mi magunk is vágyak és képzelgések rabjai vagyunk.
A forgatókönyv azzal teszi lehetővé a műfaji határok zökkenőmentes áthágását, hogy megtöbbszörözi a főhős mozgatórugóit. Gábor egyfelől a pénz miatt startol rá a gyönyörű és vagyonos balerinára, másfelől önbecsülése végett, aztán ráadásul még bele is szeret. Ez a kettős (vagy akár hármas) motiváció teszi igazán izgalmassá a központi karaktert, hiszen sokszor nem tudjuk róla, hogy éppen melyik vágy hatása alatt cselekszik. Most a társadalmi frusztráció leküzdésének eszköze a nő? A szerelem tárgya? Vagy csak egy hülye és gazdag liba, akit ki kell rabolni? Ez az ingadozó, ambivalens viszony teremti meg azt a lehetőséget, hogy a film alaphangnemének számító műfaj bármikor átcsaphat szöges ellentétébe.
A Kaméleon a színészi alakítások terén is professzionális munka, de sajnos nem sokkal több ennél. Az egyre gyakrabban vászonra kerülő Nagy Ervin tisztességesen, de korántsem lehengerlően hozza a megélhetési nőcsábász figuráját. Megvan a veleszületett sármja, de sokszor túl tisztán és modorosan mondja fel szövegeit. Ellenben Hámori Gabriella bőven elég bájos ahhoz, hogy a vágy titokzatos tárgyaként funkcionáljon. A mellékszereplőkre sem lehet nagyon panasz. Kulka János például lubickol a meleg főorvos szerepében, de a kicsit sztereotip karakterből így sem tud olyan sokat kihozni, Trill Zsolt szlengje pedig egy kicsit fals a nevelőotthonból szabadult suttyó szövegeiben. A mindig önmagát alakító Csányi Sándor viszont ezúttal hibátlan, hiszen most valóban csak magát kellett adnia. Ő az elsőszámú humorforrás a filmben.
Mindenesetre jó érzés, szorongás és bűntudat nélkül leírni, hogy a Kaméleon: magyar közönségfilm. Goda Krisztina már eddig is sokat tett azért, hogy ez a szóösszetétel ne legyen halálos kombináció (Elsősorban a friss és üde Csak szex és más semmire gondolok, nem pedig a nehézkes Szabadság, Szerelemre), új filmjével azonban még magasabbra helyezte a lécet. A Kaméleon persze koránt sem hibátlan, előképeket is lehetne emlegetni Woody Allen-filmektől aTehetséges Mr. Ripleyig, de fölösleges. A tömegfilm nem az eredetiségről, hanem a kreatív lopásról szól.
A Kaméleon cselekményét végső soron a „szélhámosfilmekben” bevett csavar teszi kerek egésszé. Ez a fordulat itt azért nem válik erőltetetté, mert nem idegen elemként furakodik be a történetbe, hanem tökéletesen illeszkedik a film szövetébe, sőt csakis ez adja meg a korábbi események súlyát. A cikk elején tárgyalt hullámvasút tehát csak az utolsó átpördülés miatt válik emlékezetessé, ahonnan immár fejjel lefelé lógva pillanthatunk vissza az egész addigi utunkra.
[Videók]

Pár hónappal azután, hogy egy 28 éves texasi férfit letartóztattak mostohalánya szexuális zaklatása miatt, az anya ellen is letartóztatási parancsot adtak ki, mert a gyermekvédelmisek szerint tudomása volt arról, hogy mi folyik otthonában. A nyomozók szerint a férfi már öt éven keresztül erőszakoskodott a lánnyal, aki tavaly decemberben gyereket is szült neki. Letartóztatták azt a texasi nőt, akinek lányát rendszeresen megerőszakolta az asszony élettársa, aki végül teherbe is ejtette a gyermeket – írja a myfoxhouston.com. A Brazoria megyei Alvinban élő Mirella Garcia Caple jelenleg őrizetben van, és az óvadék összegét százezer dollárban (közel 20 millió forintban) állapították meg. A 36 éves, többgyermekes asszony ellen még múlt héten adtak ki letartóztatási parancsot, a lányával erőszakoskodó férjét, a 28 éves Stephen Caple-t már korábban őrizetbe vették.
A férfi állítólag akkor kezdte el zaklatni mostohalányát, amikor a gyermek még csak hatéves volt. A kislány végül tavaly, a tizenegyedik születésnapja környékén teherbe is esett, decemberben pedig megszülte gyermekét, akinek a DNS-teszt szerint Caple az apja. A férfit januárban tartóztatták le gyermek ellen elkövetett nemi erőszak miatt. Az óvadékot kétszázezer dollárban (kb. 40 millió forintban) állapították meg, az ügyben egyelőre nem született ítélet.
A vizsgálat során merült fel az anya felelőssége, aki öt éven keresztül szemet hunyt az otthonában folyó szexuális erőszak felett. Mivel bizonyíthatóan tudott élettársa tevékenységéről, a nőnek szintén gyermek ellen elkövetett nemi erőszak miatt kell felelnie a bíróság előtt. A gyermekvédelmi felügyelőség természetesen elvette Mirella Garcia Caple gyermekeit az anyjuktól, és rokonoknál helyezték el őket. Az asszony egyébként sérült gyerekekkel dolgozik, az Amerikai Cserkészlányok Szövetségének programjaiban is részt vesz, és alkalmanként betegszállítással is foglalkozik. A szakemberek szerint gyakran előfordul, hogy a szülő tudja, hogy mit művel a másik fél a gyermekével, de nem tesz ellene semmit, sőt akár beleegyezését is adja.

[Bulvár videók]

A Juj mindenkitől megkérdezi, hogyan és mikor veszítette el a szüzességét. Nyilván nem maga a kérdés a fontos, sőt általában még a válasz sem, sokkal inkább az, ki mennyire nyitott olyan szakmákban, amelyekben alapvető fontosságú lenne a lazaság. Válaszolni pedig sokféleképpen lehet kameratörés nélkül is – tessék megnézni, hogy Bencsik Tamara hogyan reagált, mit válaszolt s hogy mutat a képeken. Tovább a videóra
[Bulvár] Bencsik Tamara meztelen fotózás videó - Bencsik Tamara nagyon ronda volt - Pinára vetkőzött a Playboynak - Szuperszexin vonaglik az ágyon - Bencsik Tamara szexi klipje

[Szexpláza.hu videók] Ha tetszik a Szexpláza forgatáson Mészáros Dóra, vagy a Plázaciák, akkor a teljes Tagi tartalom mellett nézd meg a képeket és videókat. Töltsd le a 25 DVDi film összes jelenetét, ahol a lányok is szerepelnek többféle pornóban! Jelszó kérése – Belépés tagoknak

Rácz Linda erotikus modell és Mészáros Dóra sztriptíz táncos, ex pornós. Tovább a Nem tetszik a celebkurváknak ha alázzák őket című cikkre