Szexpláza

„Halló, Claudia, itt Gyurcsány Ferenc! Exminiszterelnök nem érdekli?” – ilyen és ehhez hasonló poénokkal alázzák a Rádió 1-en reggelente Liptai Claudiát. Hepi Endre szerint nem bántják Liptait. Szívatás: Liptai Claudia jól eladható portéka a rádiós piacon is. A Kukori ébresztői, Harsányi Levente, Hepi Endre és Hudák Anita reggelente az újságok böngészése után folyamatosan arra a következtetésre jut, hogy a TV2 Mokkájának műsorvezetőjével érdemes foglalkozni. Tovább a teljes cikkre

Titkok lengik körül az Ördög Nóra, Nánási Pál álompár magánéletét, amelyről egyik fél sem beszél. Pedig az aktfotós gazdagon dokumentálja a kapcsolatot: képek sokaságával teszi halhatatlanná szerelmét. Nánási Pál a Viasat3 Szeretem a testem című műsorának munkatársa, a Playboy legfoglalkoztatotabb fotósa, mégis elsősorban Ördög Nóra szerelmeként ismeri az ország. Magánéletében sem tagadja meg hivatását: folyamatosan fényképezi kedvesét. Továb a teljes cikkre

Luxx videó, Kovi (Kovács István) film. Tartalom: Vészhelyzetbe kerül egy éjszakai bár: ha a bár tulajdonosa nem fizeti ki az adósságát, a hitelező banké lesz a mulató. A bárban dolgozó lányokon múlik, hogy megmarad-e a munkahelyük? Egy szexbombának kíváló ötletei vannak… Főszerepben: Mina Tímea, Seila Stone, Frank Gun, Mike Foster, Nick Lang

Intim Center Szexshop (1052 Bp. Károly krt 14.) Vásároljon üzletünkben a hihetetlen áruválasztékból, vagy rendeljen a webshopban a legsikeresebb termékekből! Karácsonyi erotikus ajándék tippek:

További ajándék tippjeinket megtekintheted itt!

Amikor reggel kinyitottam a szememet, pontosan tudtam, hogy bár a döntésem határozott és végleges, azért bele fog szakadni a szívem. Látszólag csupán arról volt szó, hogy felmondok a munkahelyemen – ez azonban egyben azt is jelentette, hogy véget vetek annak az őrült, és egyre kilátástalanabb kapcsolatnak, ami a főnökömhöz fűz.
Valamivel több, mint egy éve kezdtem el dolgozni mellette – ő, egy hatalmas vállalat vezérigazgatója, én pedig a személyi titkárnő. Már az első héten lenyűgözött: intelligens, jó humorú férfinek láttam, akinek érdekesen karcos a stílusa, rendkívül kiegyensúlyozott, és piszkosul odafigyel az emberekre. Rám is.
Úgy éreztem, őszintén bízik bennem, beavat a munkájába és a gondolataiba, olyan dolgokat is megbeszél velem, amelyek nem tartoznának a titkárnőre, bár a munkámat kétségkívül nagyon is segítette.
Angolul szinte anyanyelvi szinten beszélt, és az olasz nyelvvel sem volt problémája, a szintén gyakran használt francia már nem volt az erőssége – nem úgy, mint nekem, aki francia tagozatos suliba jártam, és a második évtől már a szaktárgyakat is franciául tanultuk. Ennek köszönhetően gyakran elkísértem a francia partnerekkel való tárgyalásaira, tolmácsolni, jegyzőkönyvet vezetni, vagy akár helyben megfogalmazni egy szerződés néhány lényeges pontját.
A megbeszélések után többnyire együtt ebédeltünk, ha elhúzodott, vacsora követte – egyre több időt töltöttünk együtt, és végül levett a lábamról. Külsőleg mindig is vonzott, de ennek még ellen tudtam volna állni. Az egyénisége, a stílusa azonban végleg rabul ejtett. Csodálatos partner, csodálatos szerető volt: “tanulta” a testemet, nagyon figyelt, mit, hogyan, mikor, mennyire élvezek. Adagolta és megvonta a kéjt, pont úgy és annyira, hogy minden pillanatban vágyjak rá, ha együtt vagyunk, és hogy a kielégülés mindig fergeteges, mindent elborító élmény legyen.
Nem szeretném a “love story” minden részletét elmesélni. Felesleges is. Eljött az az idő, amikor kezdett úgy tűnni: bár szexuális partnerként még mindig igényt tart rám, a lelkem, a személyiségem már korántsem érdekli annyira. Egyre többször fordult elő, hogy a “munkaebédet” nem egy jóízű beszélgetés, séta, valamilyen érdekes esti program követte, hanem egy gyors, rövid szex az autójában. Sőt, egyre sűrűbben kapott el az irodában. Ez korábban is előfordult, főleg este, a munkaidő végeztével, amikor már szinte senki nem volt az épületben. Akkor romantikusnak és izgalmasnak éreztem, különösen a hosszadalmas előjáték miatt: ahogy szép lassan levette rólam az összes ruhát, végigsimogatta a bőrömet, majd besétáltunk a titkárságról az ő irodájába (a folyosóról hozzám lehetett belépni – kívülről azonban nem lehetett kinyitni az ajtót; az ő irodájának ajtaja a titkárságról nyílott). Közben “elveszítettük” a ruhadarabjaimat, és lehetőleg nekinyomott minden útbaeső felületnek: a kellemesen meleg radiátornak, a párnázott ajtónak, a hűvös páncélszekrénynek…
Az utóbbi időben erről szó sem volt. Behívott magához, párszor megsimogatott, letolta a nadrágomat vagy felhúzta a szoknyámat, és belémhatolt. Túl jól ismerte a testemet ahhoz, hogy tudja: már attól is fel tudok izgulni, ha rámnéz, ha végighúzza az ujját a fenekem vágásán, vagy a combom belső oldalán. Így hát nem volt különösebb gondja. Azzal sem, hogy elélvezzek. Előfordult, hogy nem jött össze, amikor szinte mintha szándékosan sietett volna: talán élvezte is a nyöszörgésem, a halk, szégyenlős kéréseim, a vágyam jól látható-hallható megnyilvánulásait… De amikor elélveztem, akkor is úgy éreztem, mintha valahogy bemocskolt volna, mintha csak használta volna a testemet, érdektelenül, közönyösen.
Pár hete megkeresett egy munkaközvetítő iroda, ahova kb két éve küldtem még el az önéletrajzomat. Érdekes, izgalmas álláslehetőséget kínáltak. Úgy döntöttem, érdemes megpróbálni, hátha így rá tudom kényszeríteni magamat arra, hogy véget vessek ennek az őrületnek, így hát azt válaszoltam, örülnék, ha továbbíttanák az anyagomat a cégnek. Pár nappal később olyasmi történt, ami megerősített abban, hogy tényleg be kell fejeznem ezt a kapcsolatot.
Egyedül voltam az irodában, kora délután. Őt csak délelőtt láttam, rövid időre – aztán elment egy megbeszélésre. Hirtelen megjelent a nyitott ajtóban, belépett, és bezárta maga után. Köszönt, de egy pillantást sem vetett rám. Bement az irodájába, letette az aktatáskáját, majd visszajött a titkárságra. A sarokban van egy kis benyíló, ahol WC és egy pici mosdó, található. Kezet mosott, majd odalépett hozzám. Én éppen a páncélszekrényhez akartam menni, hog y kivegyek valamit. Nem hagyta, szó nélkül átölelt hátulról, de csak egy pillanatra. Már nyomott is le az asztalra, és húzta fel a szoknyámat. A bugyimmal nem törődött: nem vette le, csak félrehúzta, és már belém is hatolt. Én közben kérleltem: Ne, ne így… Mint aki nem is hallja, amit mondok, vagy inkább: a legkevésbé sem érdekli. A hajamba markolt, és felemelte a fejemet, amelyet a karjaim mögé rejtettem. Így, ebben a pozícióban, ráhajolva az asztalra, miközben hátulról dögönyözött, pontosan a kis fülkére, a wc-kagylóra láttam rá. Biztos voltam benne, hogy szándékosan hagyta nyitva az ajtót, szándékosan választotta ezt a pozíciót. Megalázó, szörnyű érzés fogott el. Az is fájt, hogy a testem reagált rá: talán az idegesség, a megalázottság miatt, vagy azért, mert minden ellenére szerettem, nagyon nedves voltam. Igazán semmiféle gondot nem okoztam a számára.
Mielőtt elélvezett volna, kirántotta a farkát belőlem, és hagyta, hogy beborítsa a fenekemet, bugyimat, lábamat a sperma.
Ellépett mögülem. Mozdulni sem tudtam. Semmiféle fizikai fájdalmat nem éreztem, mégis olyan volt, mintha a földbe döngölt volna. Pár perc múlva szólt: valamit le kellett gépelni. Úgy viselkedett, mintha mi sem történt volna. Nekem viszont csorogtak a könnyeim.
Megkaptam a visszajelzést a munkaközvetítőtől, behívtak a céghez is, és engem választottak. Kisebb cégről volt szó, viszont itt szélesebb körű munkával foglalkozhatnék, így nagyon tetszett.
Reggel, amikor felkeltem, azon gondolkodtam, vajon mit fog szólni a döntésemhez. Haragudni fog? Megérti? Megsértem őt ezzel?
Nagyon meglepődtem: miután remegő hangon bejelentettem a felmondásomat, a szemembe nézett, és érezhető rosszkedvvel, de harag nélkül azt mondta: “Megértelek. Nagyon sajnálom, és szeretnék azzal hízelegni magamnak azzal, hogy talán te is bánod egy kicsit… de tényleg, őszintén megértelek. Nem könnyű belátni, de az a gyanúm, hogy én vagyok a hibás. Nem kellett volna így történnie.”
Majdnem elbőgtem magam. Odalépett hozzám, átölelt, de rögtön el is engedett, mintha nem szeretné, hogy félreértsem a mozdulatot. Keserűen elmosolyodott, és aláírta a felmondást – még abba is beleegyezett, hogy csupán egy hétig maradjak.
Azon az egy héten keveset beszélgettünk, de nagyon jó hangulatban. Gondolhattam volna, hogy ez lesz: átkoztam magamat, amiért anélkül hoztam meg a döntésemet, hogy vele beszéltem volna. Le kellett volna ülni vele, elmondani neki, mennyire fájó, megalázó, amit művel – vertem a fejemet a falba. Képtelenség, hogy ne értette volna meg. Látszik, hogy legszívesebben visszacsinálna mindent, de nem akar engem kényelmetlen helyzetbe hozni – gondoltam.
Csütörtökön… Utolsó előtti nap volt. Azt javasolta, hogy a nagy elpakolást, leszámolást ekkor ejtsük meg, hiszen a péntek úgyis sűrű lesz, a munkaügyi papírokat akkor kell rendezni, legalább a titkársággal kapcsolatos ügyeket rakjam rendbe. Nem volt még utódom, így neki mutogattam meg, milyen módon rendszereztem a levelezést, a szerződéseket, a számlákat, mit hogyan iktattam, hova fűztem le stb. A napi munka mellett ez igen sok időt elvett, így hét óra körül végeztünk csak.
Köszönöm a segítséget – szólt végül, és hozzátette: már csak ez maradt hátra. És rámutatott egy nagy borítékra. Az asztalnál ültünk, emlékszem, kedvesen mosolygott. Zavartan, értetlenül nyúltam a légbuborékos boríték után. Papírok és egy videokazetta volt benne. Mindent az asztalra borítottam. Ő felkapta a kazettát, és betette a videóba, de még nem indította el. Én ezalatt csak ültem, és kapkodtam a levegőt. A legkülönbözőbb pozíciókban, helyzetekben ábrázoló fotók borították el az asztalt. Képek, amelyek természetesen engem ábrázoltak. És – “természetesen” meztelenül, szinte mindig erotikus szituációban. A többsége valódi kép volt, de előfordult egy-két manipulált is. A képeken hanyatt vagy hason feküdtem, széttárt lábakkal, a puncim, a fenekem, a mellem kitárva a fényképezőgép lencséjének. Az egyiken egy autóra dőlök rá éppen, a puncimból egy műfarok áll ki. A manipulált képeken vele szerelmeskedem, de az ő arca nem látszik, vagy ki van cserélve valaki máséval, a bőrszínén is sötétített egy kicsit, így egyáltalán nem lehetett felismerni. Engem annál inkább.
Elindította a videót.
Tömény pornó volt az egész. Előfordult, hogy valamilyen magánlakásban szerelmeskedtünk, arra is sor került, hogy a “poén kedvéért” ő fel volt öltözve, én viszont meztelen voltam. Nos, ezek (vagy talán az összes?) titokban fel lettek véve. A film alapján úgy tűnt, hogy nem egy konkrét személy készítette a felvételt (azt nyilván észrevettem volna), hanem a helyiség több pontján is el volt helyezve néhány kamera, és az elkészült felvételeket vágták össze. Ez alapján úgy tűnt: engem végigdugott vagy öt-hat különböző férfi, a legkülönbözőbb pozitúrákban. És az arca az illetőnek valahogy sohasem látható igazán.
“A film természetesen nem csak videón van meg, hanem a számítógépemen is. Mint ahogy a fotók is digitális fényképezőgéppel készültek. Úgyhogy hétfőn a cég összes dolgozója gyönyörködhet a bájaidban” – szólalt meg végül a főnököm végtelenül nyugodt hangon, majd folytatta: – Holnap reggelre döntsd el, mit akarsz tenni. Választhatsz: vagy széttépjük a felmondást, és maradsz, vagy elmész. Ebben az esetben a fotókban fog gyönyörködni az összes munkatársad – természetesen nem csak a jelenlegiek, hanem azok is, akikkel később lesz alkalmad megismerkedni, ugyanis a fotókat, a felvételt felrakom a netre. És még mielőtt félreértenénk egymást: természetesen ha maradsz, az egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nem csupán titkárnőként vagy romantikus barátnőként tartok rád igényt. Fogalmazzunk talán úgy, hogy “teljes körű használatra” szolgálsz… Holnapig dönthetsz. Ne foglalkozz azzal, hogy hogyan közöld a választásodat: ha az egyes számú kis kurvám akarsz lenni, valamelyik csinos miniruhádat vedd fel blézerrel. Combfix, melltartó lehet rajtad, de a bugyit hagyd otthon. Ha újságokban és az interneten szeretnéd viszontlátni a pinádat, és hétfőn az új helyen akarsz kezdeni, gyere be nadrágkosztümben.

További Mészáros Dóra (Dorothy Black) pornóképek és videók

Évek óta nem voltam nyaralni, mióta elveszítettük anyát. Azt hiszem, mindenkit megrázott annyira az eset, hogy képtelen lett volna élvezni a nyarat. Ennek már 3 éve. Most azonban – talán mert apa végre újra boldog Erin oldalán, vagy mert adódott ez a szuper lehetőség – útban voltunk Salt Lake City-be. Nem esett olyan messze tőlünk, lévén, hogy coloradoiak vagyunk, így autóval kényelmesen megtettük a kilométereket. Útközben énekeltünk, nevettünk, vagy kíváncsian bámultunk ki az ablakon, hogy minden apró részletet megjegyezzünk a csodálatos kilátásból.
Jócskán beesteledett, mire odaértünk a szállóhoz, ahol apa szobát foglalt: egyet neki és Erinnek, egyet pedig nekem. Nem okozott gondot, hogy egyedül kell aludnom a szobában, elmúltam már 19, és noha félek a sötétben, azért tudok vigyázni magamra. Miután elfoglaltam a szobám, ami ízlésesen volt berendezve, kinyitottam az ablakot, és megcsodáltam a városi fényeket. Soha nem gondoltam, hogy ez a város ilyen nagy. De szerencsére az utazás előtt olvastam róla egy-két dolgot – és az órára pillantva megállapítottam, hogy nincs még késő kicsit szétnézni. Kopogtam kettőt apáék szobája ajtaján, és azon keresztül szóltam nekik, hogy sétálni megyek. Azt hiszem, csak egy halk “rendben”-t hallottam.
A folyosó falai kellemes krémsárgára voltak meszelve, középen egy csokoládébarna csíkkal. Szórakozottan húztam végig rajta az ujjam, nem is figyelve az orrom elé. Így fordulhatott elő, hogy a sarkon befordulva összeütköztem egy idegennel. Megtántorodtam, mire az a valaki erős szorítással megfogta a karom, hogy el ne essek. Egy hálás köszönetet mormoltam, és csak ezután pillantottam fel – és a lélegzetem is elállt. A férfinak sötét haj keretezte az arcát, a szeme pedig szürkén csillogott. Markáns álla, és egyenes vonalú orra volt, kimondottan férfias azzal a kevés borostával. Széles vállai voltak, keskeny csípővel, igazán kisportolt alkat, és meg kellett állapítanom, ő a legszebb férfi, akivel életemben találkoztam.
- Minden rendben? – kérdezte sietve, én pedig némán bólintottam, még mindig őt nézve. Elmosolyodott, majd két lépéssel ki is került, és magamra hagyott. Csak álltam ott, és próbáltam magamhoz térni. Pár perc is eltelhetett, mire eszembe jutott, miért is indultam, így a lift felé vettem az irányt, hogy megkezdjem az esti sétát.
Pár óra múlva fáradtan értem vissza a szállóhoz. Szinte mindent megnéztem, ami a közelben volt, és elég érdekesnek találtam. Viszont elég későre járt már, így le kellett feküdnöm, észben tartva, hogy reggel indulunk a tóhoz a városon kívül, és tartunk két nap sátoros kempinget. Izgalmasnak hangzott, bár sosem sátoroztam még. Fáradtan kinyitottam az ajtót, és odabent lehuppantam az ágyra. Az ablakot nyitva felejtettem legutóbb, így most odaálltam, hogy becsukjam. Nem bírtam megállni, hogy ne nézzek ki a városra, ekkor vettem észre lent a medencénél úszó alakot.
Odakönyököltem az ablakpárkányra, és néztem, ahogy nagy karcsapásokkal úszik. Majd a lépcső felé vette az irányt, és kimászott a vízből. Két kezével hátrasimította a haját, melyből folyt a víz, a testéről pedig izgatóan csurogtak le a vízcseppek. Képtelen voltam levenni róla a szemem. Ő pedig, mintha megérezte volna, hogy valaki nézi, felpillantott az ablakomból kiszűrődő fény irányába, és elmosolyodott. Ekkor ismertem meg benne azt a férfit, akivel összeütköztem a folyosón. Majd elolvadtam, a testem egyszeriben felforrósodott, a mosolytól pedig megkeményedtek a mellbimbóim. Nem értettem, hogy lehet rám ekkora hatással, ám visszamosolyogtam, sőt még intettem is neki. Ő is intett nekem, hogy menjek le fürdeni egyet. Elgondolkodtam, végül is miért ne. A térdem már remegett, amikor magamra kaptam a bikinimet, melynek türkiz színe jól kihangsúlyozta a kék szemem, és sötétszőke hajam. Még fogtam egy törölközőt, majd lementem a medencéhez.
A férfi a medence szélén ült, a lábait a vízbe lógatta. Én ledobtam a törölközőm egy napozóágyra és odatelepedtem mellé.
- Üdv – mosolyogtam rá, de a gyomrom egy nagy-nagy gombóc volt.
- Üdv – válaszolt, és a mosolyától, ha lehet, mégjobban elöntött a forróság. – Elnézést a koraesti kellemetlen találkozás miatt, tudja rengeteg munkám volt még, és siettem.
- Nincs gond, én voltam a figyelmetlen – válaszoltam udvariasan, majd egy lassú mozdulattal beleereszkedtem a medencébe. Kellemes volt a víz, és csak mellig ért, így gond nélkül, kapálózás nélkül tudtam egyhelyben maradni. A férfi is becsúszott mellém, és ahogy elhaladt mellettem, a keze futólag hozzáért a csípőmhöz. A langyos víz ellenére elöntött a forróság.
- Mióta van itt a szállodában? – kérdezte mély, férfias hangján, miközben engem nézett.
- A szüleimmel érkeztem Coloradoból – válaszoltam, nem akartam belemenni a családi helyzetünkbe. Az mindig sajnálkozást szül, én pedig nem erre akartam alapozni ezt az estét. – És Ön? – s közben lassan haladtam a medence széle mellett, a lépcsőnél pedig megálltam.
- Pár napja vagyok itt, ide szólított a munkám. Még egy hetet biztosan maradnom kell, közben pedig olykor futja az időmből valami kellemesebb tevékenységre is. – mosolyodott el.
- Megértem, a holnapi nap kitűnő alkalom a kempingezésre a “tó legnépszerűbb sátorozóhelyén” – idéztem apát kis fintorral. – Maga mire gondolt? Esti fürdőzésre a szállodai medencében? – kacagtam fel, ennél azért érdekesebbre számítottam.
- Talán nem tartja elég kellemes kikapcsolódásnak? Bevallom én sem élveztem annyira, mint most, hogy maga is itt van – mosolygott sejtelmesen, és elindult felém a vízben. Libabőrös lettem, hirtelen a bőröm egész felszínét elkezdtem érezni, ahogy a víz simogatja a combom, ahogy az olykor meglibbenő szellő meglibbenti a hajam, és az végigsimítja a nyakam. És a férfi csak jött. Én pedig kezdtem hátrálni a vízből, úgy éreztem, ha ott maradok, akkor nem jövök ki onnan még elég sokáig.
- Hova menekül? – kérdezte az idegen, és szemében jókedv csillant.
- Csak hideg volt már a víz – próbáltam mentegetőzni, de a vak is láthatta, hogy odakint pedig vacogva ácsorogtam. Összefontam magam előtt a karom, és igyekeztem ezt minél kevésbé kimutatni. Nem sok sikerrel…
- Ne vicceljen, mindjárt megfagy ott kint. Jöjjön vissza, nem fogom bántani, megígérem. – azzal felémnyújtotta a kezét, én pedig pár pillanatig elgondolkodtam. Nem attól félek, hogy ő bántana, hanem hogy én nem tudok állva maradni a közelében. Végül odaültem a medence szélére, ő pedig megfogtam a derekam, és segített becsúszni a vízbe. Közben a testem végigsiklott az övén. Mikor már a saját lábamon álltam, belepillantottam a szemébe, és amit ott láttam, engem is birtokba vett: fellángoló vágy, és éreztem, hogy a keze még mindig a csípőmön pihen.
- Köszönöm – suttogtam, ő pedig csak bólintott, de nem távolodott el. Keze lassan felfelé siklott a testemen, forróságot hagyva maga után. Majd lassan a mellemre siklott, s a hüvelykujjával cirógatni kezdte a mellbimbóimat.
- Tudod, hogy a hidegtől majd átütötték a fürdőruhád? – kérdezte rekedt hangon, immár tegezve. Én nem tudtam mit mondani, csak jobban hozzásimultam, tenyeremet a mellkasára tettem. Nem tudtam eldönteni, eltoljam-e, vagy végigsimítsam. De ahogy a mellbimbóimmal játszott, a vágy egyre jobban úrrá lett rajtam, és a kezeim végigkúsztak a mellkasán, majd összefonódtak a nyaka mögött. Az arcunk már majdnem összeért, és én kissé szétnyitottam az ajkam. Lassú gyengéd csókra számítottam, de ehelyett olyan vággyal csókolt meg, hogy az egész testem beleremegett. Addig tolt, míg neki nem ütköztem a medence falának, és csak csókolt, szenvedélyesen. A nyelve utat tört a számba, és hancúrozásba kezdett az enyémmel. Nem tudtam uralkodni magamon, a kezem beletúrt a hajába, és húztam magamra a fejét, ő pedig a csípőmet szorította magához, és éreztem, mennyire kíván. Gyengéden beleharaptam az alsó ajkára, mire ő felnyögött, és kapkodva a fürdőruhám madzagját kezdte kibontani. Majd áthúzta a fejem fölött, és mostmár a csupasz mellemet fogta a tenyerébe, közben az ajkai lesiklottak a nyakamra, és azt csókolta szenvedélyesen. Én simogattam a mellkasát, a hátát, az arcát, és úgy éreztem, elvesztem a karjaiban. Az ajkai még lejjebb kúsztak, a kulcscsontomra, majd a keze a fenekemre tévedt, és könnyedén megemelt a vízből, nekiszorított a falnak, így nem csúsztam vissza, s a szája az egyik mellbimbómra tapadt. Felnyögtem, ő pedig nyelvével ingerelte, olykor szívott rajta egy kicsit. Az ujjaim a hajába túrtak, és húztam magamra a fejét, a lábaimmal pedig átkulcsoltam a derekát. A keze felsiklott a testemen, és a szája helyére tapadtak, míg ő újra megcsókolt. Azt hittem, ennél már nem érhet nagyobb gyönyör, mire a keze lesiklott a combom belső felére, és lassan egyre beljebb kezdett kúszni. Zihálva szedtem a levegőt, majd az ujjai elérték a kis háromszöget a fürdőruhámon, és a vékony anyagon át éreztem a határozott érintését. Felnyögtem. Erre ő végighúzta az ujját a bugyi szélén, és én úgy éreztem, menten megőrülök.
- Kérlek – lihegtem a fülébe. És ő egy határozott mozdulattal becsúszott a bugyimba, s ujjai utat törtek a nagyajkak között. Rögtön megtalálta a kis duzzadt gombócot, ingerelte, de nem állt meg. Tovább csúszott, be egyenesen a hüvelyembe, és én halkan sikoltottam. Az ujjait olyan mélyre nyomta, amennyire csak tudta, majd kijjebb húzta, hogy utána újra tövig tolhassa belém. Így dugott először egy, majd két ujjával, én pedig kapaszkodtam belé, és minden lökésnél nyögtem. Gyorsított a tempón, és éreztem, már nem kell sok, hogy kielégüljek. Körmeimet gyengéden a hátába mélyesztettem, és egyre szaporábban szedtem a levegőt, ugyanolyan ütemben nyögve. Hirtelen megéreztem, ahogy közeledik az orgazmus, majd elemi erővel tört rám, az egész testem belerándult, ám ő tartott erősen, míg én hosszakat nyögve élveztem. A testem lassan elernyedt és bekövetkezett, amit már az elején tudtam: képtelen leszek megállni a lábamon a közelében. Ő lassan leeresztett, én pedig pár pillanat alatt igyekeztem magamhoz térni.
Mikor már elég erőt éreztem magamban, felpillantottam, és valami olyat láthatott a szememben, ami meghökkentette, mert a szemöldöke a magasba szaladt, az arcán pedig vágyakozó mosoly terült szét. Tudtam, hogy ez az orgazmus nemhogy kielégített volna, csak mégjobban felajzott. Megragadtam a fejét, és magamhoz húztam, szenvedélyes csókkal zárva le a száját. Majd a kezem lesiklott a vállán, le a mellkasán keresztül a hasára, végül pedig a dudorodó nadrágjára, amin jól kitapinthattam, hogy olyan kemény már, mint a szikla. Nadrágon keresztül rákulcsoltam az ujjaim, mire ő felnyögött, és még szenvedélyesebben csókolt.
- Mit teszel velem…? – lihegte két csók között, én pedig elkezdtem az ujjaim le-fel táncoltatni a farkán. Erősebben megragadtam, és készültem a nadrágjától megszabadítani.
Ám ekkor beszédfoszlányokat hallottam…
- Nem, órák óta elment már. Baja is eshetett, nem ismeri a várost… – apám hangja volt, én pedig megdermedtem.
- Engem keresnek – suttogtam rémültem, és azt sem tudtam, mihez kezdjek hirtelen. Ő értetlenül nézett rám, majd megértette, miről beszélek, s mostmár ő is hallotta a beszélgetést.
- El is rabolhatták, eltévedhetett odakint – Erin a legrosszabbakra gondolt. Nem hagyhattam őket így aggódni. A fürdőruhafelsőm után nyúltam, és magamra rángattam, ő pedig készségesen elengedett. Látszott, hogy még igyekszik magához térni. Majd kidugtam a fejem a medence széle fölött, és odakiáltottam a szülőmnek:
- Apa! Itt vagyok! Nincs semmi baj, csak fürödtem egy kicsit. – s láttam, amint a megkönnyebbüléssel az arcukon felénk jönnek. Az “úszótársamra” pillantottam, úgy tűnt, összeszedte magát.
- Nagyon aggódtunk kicsim, Erinnel már azt hittük… – és itt elakadt a hangja, amikor meglátta a mellettem álló férfit. Igyekeztem feltalálni magam, és bemutatni őket egymásnak.
- Ő itt az apám, Apa, ő pedig… – és ekkor döbbentem rá, hogy még a nevét sem tudom.
- Philip. Philip O’Brian. – segített ki gyorsan, s biccentett apámnak. Kikászálódtam a medencéből, és a törölközőmért siettem. Magamra tekertem, és látva, hogy apámék visszaindultak, még egyszer a medence a felé néztem. Ő csak nézett rám, a szemében még mindig vágy csillant. Philip O’Brian. Csak reméltem, hogy még összefutunk, amíg itt vagyok, és akkor befejezhetjük, amit elkezdtünk…