Archive for 2009, december

 

Tavaly nyár végén szüleimmel elutaztunk a Velencei tóhoz, hogy még suli előtt kifürödjük magunkat és elbúcsúztassuk a nyári szünetet.
Egy kis olcsóbb kempingben voltunk pici kőházakban, nem nagyon maradt pénzünk jobbra, elutaztuk az összes vagyonunkat:) De azért szép helyen volt, sok zöld fa meg növény meg madarak, csak nem volt valami komfortos, de ilyen helyre nem is azért megy az ember szerintem. Én az öcsémmel voltam egy szobába, egymással szembe fordított ágyakon aludtunk. Kicsit dohos alapszag volt a szobában meg műszálas huzat tábori pecséttel, nagyon osztálykirándulás hangulatom volt. De a legrosszabb lefekvés utáni fél óra volt, mikor is öcsém minden este magát kényeztette a takaró alatt, és azt kellett hallgatnom.. nyikorgott az ágy, mozgott a takarója, de a tudat volt a legrosszabb, jaj! Néha köhintettem egyet hogy mégis hagyja már abba, ekkor kb. tíz másodpercig leállt, majd folytatta ugyanott. Kezdett már az agyamra menni, de mégsem akartam ennyire kínos helyzetbe hozni, hogy konkrétan rászólok!
Utolsó előtti nap jó nagyot kirándultunk, ettünk pisztrángot, vattacukit, vettünk mindenféle gipsz baromságot a polcokra emlékül, hogy itt is jártunk, szóval tartalmas nap volt.
Késő este volt már mikor visszaértünk, kb. 11óra után picivel. Öcsémmel bevonultunk a szobánkba, összeszedtük a törülközőt, fogkefét, én még hajgumit meg pizsit, és elindultunk a kinti zuhanyzókhoz. Egy épületben volt három zuhanyzórészleg 5 – 5 zuhanyzóval, pont olyanok, mint egy táborban. Nem szokás ilyen későn menni zuhanyozni a kempingben, ilyenkor már csak egy zuhanyzószoba volt nyitva, a másik kettőt bezárták. Meg kellett dumálnom az öcsémmel a helyzetet:
- Figyu, én megyek be először, várjál, mondjuk fél percet, addig bemegyek az utsó zuhanyzóba, aztán jöhetsz te is csak ne oda ahova én! – mondtam röhögve.
- Jó csak siess már, mert álmos vagyok – mondta az öcsém.
Gyorsan berohantam, levettem a rövidnadrágom, a felsőm, letoltam a bugyimat és összefogtam a hajam. Az öcsém már jött is be, az utolsó pillanatban tipegetem be a fal mögé a zuhanyzóba. Megnyitottam a csapot, vártam a jó forró vizet, hogy lemossam a testem, de csak enyhén langyos víz volt, mindenki elhasználta előlünk a melegvizet..
- Nálad sincs meleg víz? – kérdeztem az öcsémtől, aki a mellettem levő zuhiban állt.
- Őőő.. hát nemsok, de nekem így is jó, nagyon melegem van!
Kicsit hebegve válaszolt, gondoltam ő is érzékeny a hideg vízre.
- Te is kifáradtál a mai naptól? – kérdeztem, de nemválaszolt.. – Hahóóó!
- Jaa bocsi, igen igen én is elfáradtam! – válaszolta
- Hűű ez így nagyon szar, lefagy a mindenem, én végeztem azt hiszem! – elzártam a zuhanyt, és szóltam az öcsémnek:
- Én már mennék hallod!? Menj és öltözz fel, aztán menj ki, majd jövök én is!
- Menj, ha akarsz én is jövök mindjárt!
- Én el nem sétálok előtted meztelenül, az biztos! Siess!
Eltelt kb. 5 perc, már vacogtam a zuhany alatt, az öcsém meg még folyatta a vizét kénye kedvére.
- Kész vagy már? Mi a fenét csinálsz, nem te akartál sietni?
- Jóó, jóó, mindjárt na!
- Mi a fenét csinálsz ennyi ideig?!
- Semmit, zuhanyozom!
Hát ennyi idő alatt már egy elefántot is lecsutakoltak volna, gondoltam magamban. Ekkor jöttem rá ,illetve csak nagyon erős sejtésem lett, hogy mit csinálhat ennyi ideig… tuti megint magát fogdossa, és ezért kell nekem itt fáznom! Mostmár nem érdekelt, rákiabáltam:
- Ugye nem magadat fogdosod te kis hülye!?
- Őőőő, háát és akkor mi van, illetve dehogy is! Nem!
- Nekem tökmindegy csak végezz már, mert kockára fagyok!
- Jól van, próbálom, de nem megy! – válaszolta mostmár leleplezetten.
- Gondolj a barátnődre, vagy mit tudom én, csak siess!
- Jó próbálom, de magamnak nem olyan egyszerű, mindig a Szilvi csinálja..
- Jaj istenem! – már nem tudtam mit csinálni, ott ácsorogtam, mint egy idióta és arra vártam, hogy a hülye öcsém kiverje magának… Nem bírtam tovább, muszáj volt lépnem valamit:
- Ha átnyúlok, és én csinálnám, akkor gyorsabb lenne?
- Mi van?! Te bolond vagy, nem fogod fogdosni a farkamat!
- Én sem látlak, te sem látsz, csak gondolj a barátnődre, Szilvire!
- Hát nem tudom, ez tök fura..
- Na gyere már – nyúltam át az egyik kezemmel – én is menni akarok már!
Fél perc csönd és semmittevés után beadta a derekát, illetve a farkát a kezembe. Tök forró volt, amin nem nagyon lepődtem meg, volt már dolgom farokkal, de a korához képest nem is volt olyan kicsi! Lassan végigvezettem rajta a kezem hogy \”felmérjem\” a helyzetet. Lassan elkezdtem mozgatni a csuklómat a farka tövénél, amire kis szuszogásokkal reagált. Kicsit izgatott a dolog bevallom, így látatlanba még sosem csináltam senkinek!
Amikor kezdett jobban szuszogni, ráfogtam a farka végére, kibújtattam a makkját a fitymájából és csak ott kezdtem el jártatni a kezem! Mostmár sokkal jobban szuszogott, néha még fel is nyögött, amitől én is kezdtem beindulni! Nem akartam elhinni, hogy ezt csinálom és még fel is izgulok! Egyre hangosabbakat nyögött, éreztem, hogy a végefelé jár, én meg hülye lassítottam.. nem tudom mért, pedig menni akartam de mégis élveztem, hogy így húzhatom az öcsémet! Szép lassú és hosszú mozdulatokra váltottam át, amitől az öcsém nem lett halkabb, de mégis sikerült valamennyire visszafognom! Pár mozdulat után éreztem hogy néha – néha valami rácsöppen a kezemre, és egyre sikamlósabb lesz a farka. Kiderült hogy közben eleresztett a szájából egy kis nyálcsimbókot a már majdnem száraz botra!
Csak úgy csúszkált a kezemben, a farka végétől a heréjéig, közben a csípőjét is elkezdte mozgatni. Megállítottam a kezemet, kis lyukat formáztam az ujjaimból és elkezdte dugni a markomat! Annyira felizgatott a dolog, a másik kezemmel magamat simogattam, és amikor ismét kezdett szárazabb lenni a farka, visszahúztam a kezem.
- Várj! – mondtam neki, és a már lucskos puncimat kezdtem el masszírozni a tenyeremmel, majd visszanyúltam és elkentem enyenletesen a farkán, folytatva a kényeztetést. Megérezve a friss punciszagot, iszonyatosakat nyögött, majd megszorította a csuklómat és berántott magához!
Egy hatalmasat sikkantottam, gyorsan letérdeltetett, a számba tömte a meleg és nyálkás farkát és mozogni kezdett! Nem nagyon ellenkeztem, csak a kezemmel toltam folyamatosan el magamtól, mivel a nagy hevében nem vette észre, hogy néha a torkomig nyomja a makkját, ami elég kellemetlen volt! Nem telt el fél perc sem, amikor visszatartotta a levegőjét, belemarkolt a hajamba és óriásikat lüktetett a farka! Az egész szám megtelt a spermájával, már nem tudtam vele mit csinálni annyi jött neki, és mivel lenyelni nem volt undorom, elengedtem a számat és hagytam kifolyni!
Az öcsém a végén majdnem összerogyott, majd mikor újra észhez tért, sűrű bocsánatkérésbe kezdett, hogy túl elragadtatta magát, és nagyon sajnálja! Persze nem haragudtam rá, én is élveztem valahol a dolgot, csak az bántott hogy megint a hideg zuhany alá kell állnom, hogy lemossam magamról az öcsém nedveit!

A pornós világban sokféle náci pornó van, pl Salieri is csinált ilyeneket  Band Of Bastards címmel, bemutató videó itt . Fél éve volt Budapesten a Kispesti szadómazó pornóbotrány, ahol a rendőrség lecsapott a stábra. A helyszinen olyan lányok voltak akik maradandó sérülést szenvedtek. Árammal is kínozták a lányok nemi szerveit. Még nincs vége az ügynek, de már itt az újabb, az Auschwitz című náci szadómazó hardcore pornófilm. Magyarországon is az önkényuralmi jelképek közé tartozik a horogkereszt, s tilos a használata. Ha itthon forgatták a filmet, akkor bűncselekményt követtek el. Valamint fenn áll a gyanú, hogy a megkötözött magyar lányokat akaratuk ellenére tovább kínozták brutális módon. Ez a Josef Mengele náci orvost alakító színésznél a legvalószínűbb, aki a nők nemi szerveit iszonyatos kínzásoknak veti alá. Tovább a teljes cikkre

Reggel értem jön, jóval korábban, mint ahogy fel szoktam kelni. Kioldoz, majd utasít, hogy taxival menjek dolgozni, és otthagy. A csuklómon kötélnyomok, bár nem volt szorosra húzva – épp csak annyira, hogy a kezem már ne férjen ki rajta. A bokámon szintén.

Délelőtt rengeteg munka. Fel-alá szaladgálok, a postabontás után azokkal a feladatokkal indítok, amelyeket valamelyik munkatársammal kell megbeszélni, egyeztetni, mert sejtem, nekem túlóráznom kell, őrájuk viszont fél hat után nem nagyon számíthatok. Negyed óra alatt megebédelek, majd kettő után nekilátok az adminisztratív feladatok befejezésének. Három körül rámszól a főnököm, hogy készüljek, elmegyünk valahova.
Újra az ő autójába ülünk, nemsokára rájövök, hogy vagy a városhatárra, vagy valahová a városon kívülre megyünk. Mobiltelefont vesz elő, olaszul beszél valakivel, hosszan és jókedvűen. Amikor leteszi, lefordulunk az útról: egy ruházati nagykereskedelmi cégnél vagyunk.
Szexi, rövid, ám mégis elegáns kosztümöket, miniruhákat válogatunk. Mindegyiket fel kell próbálnom, és mindegyiket meg is nézi rajtam. Amikor befejezi a válogatást – hiszen természetesen kizárólag az ő ízlése dönt – továbbmegyünk a fehérnemű osztályra. Itt is a szexisebb darabokat nézi, kiválaszt néhány érdekes bugyit, melltartót, harisnyatartót, majd beterel a próbafülkébe. Miután megállapította, hogy a két vékony textilcsíkocskából álló tanga, és egy alig valamivel nagyobb anyagmennyiséggel rendelkező, alul két lyukkal ellátott bugyi megfelel, rámszól: “A tangát dugd be a fenekedbe, a bugyit a pinádba.”
Eszembe sem jut tiltakozni, de elképedek. Ha ezt így viszem ki, az lopás, arról nem is beszélve, hogy elég hülye érzés. A puncimmal kezdem, az viszonylag könnyen megy, a fenekembe már nehezebben tudom betolni a tangát. Ha nehezen is, de sikerül. Rendes bugyi persze nincs rajtam, így egy miniruhában, a testemben két fehérneművel lépünk ki a próbafülke ajtaján. Teljesen pucérnak érzem magam, és mellesleg úgy, mintha terpeszben lépkednék.
A pénztárnál kifizetjük a kosztümöket és a többi fehérneműt. Ám ahogy továbblépünk, egy medvekülsejű, fájdalmasan jóképű, fekete hajű és szemű biztonsági őr lép hozzánk, és végtelenül udvariasan invitál, ugyan jönnénk már be egy ellenőrzésre.

A biztonsági irodában két másik fickó vár ránk, komoly, érdeklődő arccal. A biztonsági vezető, aki bekísért minket, megkérdezi a főnökömet, együtt vagyunk-e.
“Elhoztam a kolléganőmet vásárolgatni, ha így érti, természetesen együtt vagyunk.”
A biztonsági őr, még mindig udvariasan, a tudomásunkra hozza, hogy lopás gyanúja merült fel, ezért szeretnének megmotozni. Mármint engem. A főnököm hozzájárul. Engem nem is kérdeznek meg, amire csak abban a pillanatban döbbenek rá, amikor a férfi a fejem fölé löki a karomat, és módszeresen végigtapogatja minden porcikámat.
Gyanús a szituáció. Valahogy nem így képzelek el egy motozást, ráadásul a férfinek olyan olaszos az arca, amennyire csak lehet – bár kitűnően beszél magyarul, valahogy nem tudom kiverni a fejemből az olasz nyelvű mobiltelefonos beszélgetést.
A hangja kirángat a gondolataimból.
“Sajnos meg kell kérnem, hogy vetkőzzön le.”
Segélykérően nézek a főnökömre, aki úgy néz rám, mintha most látna először, és nem is tetszene különösebben a látvány. A ruhámhoz érek, de folyamatosan őt figyelem.
“Csináld már – csattan föl – nem fogok rád órákig várni. Ha nem nyúltál le semmit, úgysem lesz semmi gond.”

Leveszem a ruhákat. Ebben a pillanatban még semmi sem látszik, de biztos vagyok benne, hogy rövidesen rá fognak jönni, mi az ábra. Zavartan álldogálok a szandálomban, anyaszült meztelenül, összeszorított lábakkal. A pasas elém lép, megfog a derekamnál, megfordít. A lábujjaimat bűvölöm, miközben újra maga felé fordít.
Nos, nincs magánál semmi? – kérdezi tárgyilagosan, érdeklődve.
Biztos vagyok benne, hogy mindent tud. Felnézek. A két másik biztonsági őr közül az egyik rajtam legelteti a szemét, egyre vidámabban, a másik egy asztalon matat, nyomógombokkal van elfoglalva – mintha a világon sem lennénk.
Tedd szét a lábad – szólít fel, majd amikor megteszem, lassan közéjük nyúl. Ujja behatol a puncimba, rátalál a bugyira, és végtelenül lassan elkezdi húzni. A másik férfi tekintete odatapad.
Talán percekig is eltart, mire kihúzza. A textil dörzsölése és a szituáció egyre megalázóbb módja persze szexuálisan felizgat, de az idegességtől és a szégyentől remegni kezdek.
A nedves bugyit az arcomba nyomja.
“Ez micsoda?”
Bocsásson meg… – nyöszörgöm.
Fordulj meg – dörren rám, majd meglöki a hátamat. Előrehajlok.
Ugyanaz a procedúra, mint az előbb, csak most a fenekemből húzza elő a bugyit.
Amikor újra szemben állok vele, megmarkolja a mellemet, és éles hangon megjegyzi: “Ez aztán a tárgyi bizonyíték. Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha így várjuk meg a rendőrséget, fog nekik tetszeni a módszer is, a látvány is.”
A képernyővel és nyomógombokkal bíbelődő biztonságis erre fordul vissza.
Hé, miből maradtam ki? – kérdezi, mintha nem lett volna jelen, és nyilván nem hallott volna mindent.
A társa felvilágosítja, ám ez nem elég.
“Figyelj, nekem ezt látni kell. Meg szerintem a rendőröknek is jobb, ha az eredeti tényállást mutatjuk meg…”
Vigyorog, mint a vadalma.
“Nos, kislány? Azt hiszem, ezt a kérést igazán értékelhetjük. Ha már úgyis annyira szereti kitömni a punciját lopott holmikkal, azt hiszem, igazán megismételhetné a kollégám kedvéért…”
A kezembe nyomja a bugyikat, és várakozásteljesen néz.
Könnyek csorognak végig az arcomon, ki tudja hanyadszor már, huszonnégy órán belül.
Sokkal nehezebben megy a bugyik elhelyezése, mint pár perccel ezelőtt, ám végül, ha remegő kézzel is, feltolom mindkettőt.
Majd állok előttük, megalázva, szégyenkezve, és még véletlenül sem szólalnának meg percekig. Végül a az egyik srác röhögni kezd: Oltári kis kurva. Gyere csak ide.
Szétterpeszti a lábát, ahogy a székben ül, és lehúzza a sliccét. A biztonsági őrök vezetője meglök, így hát odatérdelek, és szopni kezdem. A következő pillanatban a hátam mögött álló férfi kihúzza a fenekemből a bugyit, helyére az ujját dugja, de csak pár pillanatra, majd a puncimból is kiveszi, és egy másik ujját oda is bedugja.
“Basszus, ez tényleg csupa lucsok” – jegyzi meg.
A székben ülő férfinak pár pillanat múlva megkeményedik a farka, ekkor rászólnak: “Oké, nekünk is hagyj valamit.”
A férfi eltolja a fejemet, és megkérdezi: “Szeretnéd őket is leszopni?”
Amit csak akarnak… – nyögöm.
A másik biztonsági őr a földre fekszik, és rámszól: csücsülj csak ide, ribanc. Fölétérdelek, és ráülök a farkára. A székben ülő föláll, és odalép – már nyomja is vissza a farkát a számba. Miközben a fekvő férfi farkán lovagolok, ő a számat dugja. Ám ez sem elég, egyszercsak érzem, hogy a vezető mögém lép, és újra a fenekemhez ér. Elrántom a fejemet, és könyörögni kezdek: “Ezt ne, kérem, a fenekemet ne…”
Úgy érzem, két faszt, sőt, hármat egyszerűen nem bírok ki. Azonban nincs kegyelem: a felettem álló elkapja a fejemet, és most már kímélet nélkül rángatja, húzza rá a farkára. Az olaszos külsejű férfi pedig behatol a fenekembe, miközben a másik a puncimat döfködi.
Ez így nagyon sok, fáj, kényelmetlen. Fél szemmel észreveszem a főnökömet: mosolyogva, megvetően néz. Odalép hozzám, a fülembe suttog: “Ez kell neked, te kis kurva. Alig vártad, hogy végre szétbasszanak, ahogy megérdemled. Ugye milyen jó? Élvezed, hogy röhögnek rajtad, hogy egy ócska ringyónak tartanak, akit bármikor meg lehet dugni, mert másra nem is való… Szereted, amikor mindegyik testnyílásodat arra használják, amire egyedül való.. a szádat, a seggedet, a pinádat… Tegnap óta arra vársz, hogy valaki megbasszon, most végre megkaptad, nem panaszkodhatsz…”

Kezével szétmázolja a könnyeket az arcomon. Az előttem álló férfi mozgásán, rángatózásán érzem, hogy mindjárt elélvez, alulról viszont mindkettő változatlanul feszít és döfköd. És ahogy a főnököm mondja, mondja, hogy mekkora ribanc vagyok, hogy mennyire azt kapom, ami nekem jár, és mennyire boldog lehetek, amiért végre megbasszák a pinámat-seggemet, önmagam számára is váratlanul, hirtelen elélvezek.
Úgy jön az orgazmus, mint valami lávaömlés: nem voltam rá fölkészülve, a megalázó események és a főnököm mondatai, a kiszolgáltatottság, a fájdalom, a három farok ahogy nyomja-szaggatja a testemet… összerándulok, lüktet minden porcikám.
A következő pillanatban a számba élvez a férfi, az utolsó cseppig belémnyomja, majd otthagy.
Az élvezés után egy ideig még jól érzem magam, azonban a fenekemnek egyre rosszabb érzés a folyamatos döfködés. Nem is fájdalom, inkább kényelmetlen, furcsa, kínos, szabadulni szeretnék, de semmi lehetőségem nincs rá. Nemsokára azonban elélveznek, és abbahagyják.
A vezető a földre lök, majd felrántja a nadrágját.

Mindhárman leülnek, és csak bámulnak rám. Kikészültem: úgy érzem, mozdulni sem tudok, és soha többé nem kívánom a szexet. Váratlanul feláll a főnököm, és hozzám lép. Felemeli a fejem, és megkérdezi: “Elélveztél, ribanc?”
“Igen, uram…”
“Most azt hiszed, ennél többre nem vagy képes. Hadd mutassak neked valamit.”
Felránt, az egyik székbe ültet. A biztonsági vezető hátul bilincset rak a kezemre, a főnököm elém ül, és simogatni kezdi a puncimat, majd két ujjal belém nyúl. Húzza-vonja a kezét, belülről és kívülről simogat, először két, majd három ujjal. Ez már kicsit sok, még így dugás után is. A biztonsági vezető simogatni kezdi a mellemet, megcsókolja a mellemet, a nyakamat – annyira izgató, hogy önkéntelenül a számat nyújtom felé, ezt azonban majdnem durva mozdulattal eltolja. Hát persze, most élveztek bele. Ám a simogatást, cirógatást, a csókokat nem hagyja abba. A főnököm lassan negyedik ujját is belém nyomja. Feljajdulok, ez nagyon sok, nagyon vastag, nem bírom elviselni. Nyöszörögni, majd könyörögni kezdek, kérlelem, ezt ne, hagyja abba, nagyon fáj. Esze ágában sincs, folyamatosan mozgatja a négy ujját, és közben a másik kezével kívülről símogatja a puncimat. Egyre izgatóbb és egyre fájdalmasabb. Folyamatosan könyörgök és jajgatok, ám közben rettenetesen felizgat. Egyre beljebb nyomja a kezét, már nem csak az összeszorított ujjai hatolnak belém, hanem a bütykeit is nymja belém, a hüvelykujjával együtt. Felsikoltok, hangosan kiabálok, ordítva könyörgök, hogy hagyja abba, nem bírom, kérlelem, újra: bármit, bármit, csak ezt ne.
Felgyorsul a simogatása, a másik férfi is egyre jobban kényezteti a mellemet, mellbimbómat, a főnököm másik keze megállás nélkül játszik a puncimmal, és miközben ömlik a könnyem, nem sírdogálok, most valóban zokogok, és a zokogás kellős közepén lüktetni kezd a puncim, és valami artikulálatlan üvöltés tör elő belőlem a jajgatás és a könyörgés közben. Élvezek, hatalmasat, levegőt sem kapok közben néha, lihegek és zihálok, és dobálom magam a széken, a könnyem pedig nem akar elállni.
Lassan kihúzza a kezét, de nem teljesen, rásimítja az ujjait a puncimra, az utolsó kis lüktetésig ott-tartja. Számolatlanul nyöszörgöm el neki a köszönömöt.

További pornó Emmáról – További 30-as Plázamamák


További Kocsis Orsolya

dj_niki_belucciAz egykori pornószínésznő két évvel ezelőtt vetkőzött magyar magazinnak, akkor is csak félig, ami nem nagy mutatvány egy topless dj.-lánytól. Most azonban a Playboy januári számában mindent megmutat Niki Belucci (27). Tovább a teljes cikkre
Niki 5 és 15 éves kora között sikeres szertornász volt. Röviddel a Vendéglátóipari Szakközépiskola elvégzése után pornófilmeket forgatott fél évig és 2003-ban elnyerte “Az Év Felfedezettje” Pornó Oszkár-díjat, ahol bejelentette, hogy felhagy a filmezéssel és DJ-ként kíván nyilvánosan szerepet vállalni. 2004-ben 1234 címmel maxi lemezt jelentett meg. 2005-ben a Cool TV Taxid című műsorának egyik taxisofőrje volt. Jelenleg ismert DJ, a férje DJ Antonyo, akivel heves házaséletet élnek: “Gyakran hajba kapunk, többek között ezért is várunk még egy évet az esküvővel. Néha Anti kétéves kisfia miatt vitázunk, mert ha a kicsi nálunk van, Anti gyakran kisajátítja őt. Máskor pedig féltékenységi jeleneteket rendezünk. Anti sok csinos nőt megnéz az utcán, ezért én szeretném, ha majd nem csak hűséget, hanem vakságot is fogadna, amikor összeházasodunk! – temondja nevetve Niki. – “Többször előfordult már, hogy apróságokon úgy összevesztünk, hogy még az eljegyzési gyűrűt is visszaadtam.” Szerencsére ilyenkor Anti mindig számíthat leendő apósára, aki ha nem látta volna el a fiút jó tanácsokkal, már rég szakítottak volna. Ám úgy érzik: kezdenek összecsiszolódni, hiszen egyre ritkábban veszekednek. A teljes fotószet itt. Niki Belucci pornóvideók a Bixipen.