Minden ellenkező hiedelemmel szemben a normális hüvely bármely méretű hímvesszőhöz könnyedén tud alkalmazkodni. Semmilyen kapcsolat nincs a nő testméretei és alakja, valamint a hüvely nagysága között, ugyanez vonatkozik férfinál a hímvesszőre is. A hüvely a vulvától felfelé körülbelül 45 fokos szögben a méh felé irányuló cső.
A hüvely mérete annyira változatos, és maga a hüvely annyira tágulékony, hogy nagyságát nehéz meghatározni. Ez a nagyfokú tágulékonyság a magyarázata annak, hogy a közösülés és szülés kapcsán fellépő erőteljes hatásoknak is képes ellenállni. Minden ellenkező hiedelemmel szemben a normális hüvely bármely méretű hímvesszőhöz könnyedén tud alkalmazkodni. Semmilyen kapcsolat nincs a nő testméretei és alakja, valamint a hüvely nagysága között, ugyanez vonatkozik férfinál a hímvesszőre is.
A hüvely valójában csak lehetséges üreg, minthogy az elülső és hátsó falak harántredőket alkotnak, melyek egymáshoz igen közeli helyzetben vannak. A nem szült nőknél a hüvely falai erőteljesek és gazdagon redőzöttek. Szülés (partus) után a hüvelyfalak többé-kevésbé kisimulnak, hogy bizonyos idő múlva visszanyerjék szilárdságukat, különösen olyan nőknél, akik többször szültek.
A hüvely felső részébe nyúlik a méh alsó része, a kúp alakú méhnyak (cervix uteri). A méhnyak körül képződő körkörös öböl, anatómiailag elülső, hátsó és két oldalsó boltozatra tagolódik. A boltozatok falai vékonyak, hiszen csak a hüvely fala alkotja azokat, másik oldalon a kismedencei üreg helyezkedik el. Belső (hüvelyi) nőgyógyászati vizsgálat során a különböző kismedencei szervek helyzete és egymáshoz való viszonya tapintható és állapítható meg a boltozaton keresztül. Normális viszonyok között a hátsó boltozat üres, az elülsőn át tapintható a méh teste, az oldalsókon át pedig a petevezeték és a petefészkek.
A hátsó boltozat mélyebben nyomul be a kismedencébe, és ennek következtében nagyobb és hosszabb, mint az elülső. Ez az anatómiai helyzet megkönnyíti a sperma méhnyakba jutását a közösülés során, mert ha a nő a hátán fekszik, a méhnyak nyílása nemcsak egyenesen a magömlés felé irányul, de a kilövellt spermamennyiség a hátsó fornixban (boltozat) gyűlik össze, és a méhnyak ebben fürdik. A pénisz lökését a közösülés során szintén a hátsó hüvelyboltozat fogja fel, ezáltal megakadályozza a méhnyak sérülését.
A hátsó hüvelyboltozatot a medenceűrt bélelő hashártyától (peritoneum) csak a vékony hüvelyfal választja el, és a hashártya itt a mélybe nyomul, a Douglas-üreget (spatium rectouterinum) alkotva. Ily módon a hátsó hüvelyboltozat különböző diagnosztikus és sebészeti eljárások helyéül szolgál. A Douglas-punctio (kuldoszkópia) esetében a hátsó hüvelyboltozaton keresztül vezetik a tűt a Douglas-üregbe, ezáltal bármilyen, ott felgyülemlett folyadék természete meghatározható – vér, genny nagyobb mennyiségű szövetnedv. Kolpotomiánál a hátsó hüvelyboltozaton kis metszést ejtenek, melyen keresztül a medenceüreget bélelő hashártyaűrbe jutnak. Ezen a nyíláson keresztül kuldoszkóp segítségével – mely optikai eszközökkel és fénnyel ellátott cső, a testüregi mikroszkópok egyik fajtája – a medencei zsigerek látótérbe hozhatók. A kolpotomia bizonyos sebészi beavatkozásokhoz is segítséget nyújthat, amint a petevezetékek lekötése (ligatura tubae) vagy esetleg a méhen kívüli terhesség eltávolítása.
A hüvely bélése
A hüvely bélése az úgynevezett hüvelyi epithelium (hám), mely körülbelül negyven, kötőszöveten nyugvó sejtrétegből áll, és véredényeket, idegeket tartalmaz. Ez a hám a bőrhöz hasonló, de nem tartalmaz szőrtüszőket, verejtékmirigyeket és faggyúmirigyeket, melyek gyengítenék és a mikroorganizmusok behatolására lehetőséget nyújtanának. Ily módon ez szívós, elellenálló védőfalat képez. A mélyebben fekvő, alsó sejtrétegek az alattuk, a kötőszövetben futó vérerekhez közelebb vannak, ezáltal gyorsabban osztódnak, hogy a lelökődött felső rétegek helyére nyomuljanak. Az ösztrogének, a női nemi hormonok a bazális sejtek növekedését a pubertás előtt és a menopauzában serkentik. Ha kevés az ösztrogén, a hüvelyhám vékony, és majdnem teljes egészében bazális sejtekből épül fel. Ha a petefészkek a fogamzóképes korban megfelelő mennyiségű ösztrogént termelnek, a hüvelyfalról vett sejtkenet – melyet tárgylemezen megfestenek – nagy mennyiségű lelökődött sejtet tartalmaz, és ily módon lehetőség van a menstruációs ciklus fázisainak megállapítására ezen sejtek alaki és festődési tulajdonságai alapján. A megfestett hüvelykenetben található bazális, átmeneti (intermedier) és felületi (szuperficiális) sejtek relatív száma alapján egy mutatószám állapítható meg az ösztrogénaktivitásra vonatkozóan. A hüvelyhám sejtjeinek vizsgálata rákszűréskor is hasznos információ nyújt (Papanicolau-teszt, Schiller-teszt), ezekről később lesz szó.
A hüvelyváladék
A hüvelytartalom a serdülőkor után és a klimax előtt normális viszonyok között savanyú vegyhatású, megközelítően 3,5-5,5 pH-értéket mutat. (A pH a savasság és lúgosság mértéke bármely oldatban, melyet 1-14 skálán fejezünk ki. A kisebb számok az aciditást – savasság -, a nagyobbak az alkalinitást – lúgosság – jelölik, a pH 7 a neutrális – semleges – vegyhatás.) E savasság létrejötte és fenntartása a következőképpen megy végbe: a szexuális érettség idején a működő petefészkek által termelt ösztrogén a hüvelyfal bazális sejtjeinek gyors osztódását eredményezi. Ezek az aktívan növő sejtek glikogénszemcséket raktároznak sejtplazmájukba (glikogén: két összekapcsolt szőlőcukor-molekula). Bizonyos baktériumok, melyeket a német nőgyógyász, Albert Döderlein nyomán Döderlein-bacillusoknak neveznek, és a hüvely normális baktériumflórájához tartoznak, tejsavbaktériumok; a glikogént tejsavvá képesek bontani. A tejsav jelenléte felelős a hüvelytartalom alacsonyabb pH-értékéért.
A normális hüvelyváladék tiszta, savanyú folyadék, melyben lelökődött felületi sejtek, Döderlein-bacillusok és kis mennyiségű, a méhnyak mirigyeiből származó nyák található. A váladék savassága a vastag hüvelyhám ellenálló képességével együtt védi a hüvelyt a veszélyes baktériumok fertőzésétől, és ez teszi a hüvelyt sokkal sérülékenyebbé fertőzésekkel szemben a serdülőkor előtt és a menopauza után. A Döderlein-bacillusok a normális hüvelyműködés számára nélkülözhetetlenek. Kémiai fogamzásgátlók, antibiotikumok, túlzott irrigálás megzavarhatja vagy tönkreteheti e baktériumokat, így hüvelyfertőzések sokkal könnyebben bekövetkezhetnek.
Vagina infó: A hüvely élete | Hírbank indiszkrét provokáció says:
[...] Miért lenne kapuzárás? Bár így is szokták emlegetni a menopauza bekövetkeztét, nem kell annak lennie. Az azonban kétségtelen, hogy a klimaktérium több a rendszeres havi vérzés elmaradásánál.A klimaktérium után megint csak az ösztrogén hormonok szintjének csökkenése miatt a hüvely pH-ja visszatér a pubertás körüli értékekre. Fala elvékonyodik, hámja sérülékenyebb és szárazabb lesz. Ettől függetlenül a szerelmi élet során feladatát jól el tudja látni, ha csak lelki vagy egészségi traumák miatt nem szenvedi meg ezt az időszakot jobban, mint kellene. Mik is ezek a traumák?A legelső talán, amivel mindenkinek szembe kell néznie, hogy a gyermekszülés lehetősége elvész. Ezt az érzelmi terhelést fokozza, ha nőgyógyászati műtét miatt sérülnek a nőiség legfontosabb szervei, a méh vagy a mell. Ezekre azért kell különös gondot fordítani, mert két úton is befolyásolhatják a hüvely állapotát. Egyrészt közvetlenül a hormontermelés befolyásolásával, különösen olyan műtéteknél, ahol nemcsak a méh, hanem a petefészek is áldozatul esik, másrészt közvetetten, a rossz hangulat, a depresszió kihatásai miatt.A jó nőgyógyász épp ezért ma már arra törekszik, hogy tényleg csak azt távolítsa el, ami valóban indokolt. Ha a nő kezelőorvosánál azt érzi, hogy nem elég körültekintő, nem annyira betege biztonsága, hanem a beavatkozás egyszerűsége motiválja, és egyfajta “ilyenkor már úgyis mindegy, legyünk túl mindenen”-nemtörődömség jellemzi, érdemes egy lelkiismeretesebb doktort felkeresni. Olyat, aki megérti páciense változókori félelmeit, és tisztában van a beavatkozás hosszú távú hormonális kihatásaival is.A tartalmas és mély házastársi kapcsolat mindezeken átsegíti a nőt és férfit egyaránt. Ha ilyenkor szükség van egy kis technikai segítségre, ami megoldja az időszakos vagy állandósulni látszó hüvelyérzékenységet és -szárazságot, akkor a hüvely síkosításával erre is van lehetőség. Érdemes is megtenni, hiszen a nemi vágy nem alszik ki a menstruáció elmaradásával, legfeljebb közvetve, időlegesen, a változókori panaszok miatt csökken.A nők viszonya a szexhez életük során sokszor és sokat változik. Már viszonylag fiatalon is az érettség jele, ha nem az idővel dacolni próbálva egy korábbi szerepkörbe akarjuk magunkat visszapréselni, hanem mindig az adott kornak megfelelően, annak lehetőségeivel és szépségét meglátva, örömmel tudjuk elfogadni, amit életünk, testünk és szeretett társunk nyújtani tud. Természetesen legalább annyira fontos, hogy felismerjük, mit adhatunk és tehetünk mi magunk. Tovább a hüvely mérete cikkre [...]
2009. december 11., 10:39